adozona.hu
Pénztárgép, készpénzfizetési számla, nyugta: mi az elfogadható gyakorlat?
//test-adozona.hu/szamvitel/Keszpenzfizetesi_szamla_es_nyugta_V8H8NK
Pénztárgép, készpénzfizetési számla, nyugta: mi az elfogadható gyakorlat?
Tetszik
Elfogadható-e az a gyakorlat, hogy a magánszemély által a munkáltatója nevére kért számlánál az eladó a vásárlás összegét a pénztárgépben rögzíti és a nyugtát a készpénzfizetési számlához tűzi? – kérdezte az Adózóna olvasója. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
A kérdés konkrétan így szólt: "Ruházati kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletünkben online pénztárgépet használunk. Több magánszemély a vásárlása alkalmával számlát kér a munkáltatója nevére. A vásárlás összegét a pénztárgépben rögzítjük és a nyugtát a készpénzfizetési számlához tűzzük. Az új NGM rendelet nem így írja, de a "régi" NGM rendeletes eljárást lehet-e folytatni, vagy nagyon nagy hibát követünk el?"
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
A fenti megoldás továbbra is követhető.
Az adóalanyoknak folyamatosan kell követniük s elszámolniuk a készpénzforgalommal a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt. 165. §) szerint.
„A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is: a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg … a könyvekben rögzíteni kell.” Ennek módszere lehet, hogy a készpénzforgalmat a pénztárgéppel követik.
Így, ha a vállalkozásnál már úgyis működik a pénztárgép (akár szabályozási kényszer miatt), akkor az adóalanyok egy része kialakította – az életét egyszerűsítve –, illetve továbbra is alkalmazza azt a korábbi gyakorlatot, mely szerint a számlával (egyszerűsített adattartalmú számlával) bizonylatolt értékesítés készpénzzel (készpénz-helyettesítő vagy pénzhelyettesítő eszközzel) teljesített ellenértékét is szerepelteti a pénztárgépben.
Ilyenkor ezen gyakorlat (amely az adóalany adminisztrációs kötelezettsége teljesítését és a készpénzforgalom kezelését, ellenőrzését számos esetben megkönnyítheti, leegyszerűsíti) nem kifogásolható, s egy esetleges ellenőrzés során az adóhatóság kizárólag emiatt szankciót nem alkalmazhat, tekintettel arra, hogy ez a gyakorlat adó-, ezáltal pedig költségvetési kockázatot nem hordoz magában. Ezen önmagában nem változtat a közvetlen adóhatósági számlázóprogram bekötése sem.
Ugyanakkor emiatt az is figyelembe veendő, hogy duplán fog szerepelni egy bevétel az adóhatóságnál – számlázóprogrammal és pénztárgépen is, ami az előzőekkel indokolható.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Béla válasza elavult.
Más szakértők és én is szorgalmaztam, hogy 2014-ben a NAV engedjen a régi gyakorlatnak. Meg is lett a hatása: http://nav.gov.hu/nav/online_penztargepek/uzemeltetok_cikkek/tajekoztato_a_szamlaval_bizonylatolt_ugylet_adatainak_penztargepben_valo_rogziteserrol.html
2018 elejétől viszont megváltozott a helyzet (amiről cikket írtam egy másik szakportálon). Tehát: véget kellene vetni, hogy a szakértők támogatják a többes bizonylatadást!
Én már váltottam, még 2018 elején, most már Bélának is váltania kellene.
Ja, és kellene az adózónára egy lektor.
Tisztelt Szolnoki Úr és Tisztelt Adózóna Olvasók!
Szeretném megjegyezni, hogy Czinege Attila Úr (NAV Ellenőrzési Szakfőigazgató) évek óta felhívja a figyelmet a kérdésben vázolt törvénysértő gyakorlatra, kérve annak mielőbbi megszüntetését. Indokai: egy gazdasági eseményről egyszerre csak egy számviteli bizonylat készülhet (vagy nyugta, vagy számla).
A NAV mindig kifogásolta ezt a gyakorlatot, de általában tolerálta (bár volt ahol bírságolták is).
Az on-line számlázás ill. a számlák beküldésével már egyre több a NAV-nál "azonnal látható" anomália fog keletkezni a duplikációk miatt, és (Czinege urat idézve) "ezen adóalanyoknál várhatóan gyakori vendég lesz a NAV"! Az pedig nem jó, ha mindig magyarázkodni kell, és ráadásul az adóalany jogszabályilag sem tudja alátámasztani a folytatott gyakorlatát (míg a NAV igen az ellenkezőjét)!
t idézve)