adozona.hu
Készletértékelés „rejtvényekkel” – Lovak értéke a számvitelben
//test-adozona.hu/szamvitel/Keszletertekeles_rejtvenyekkel__Lovak_ertek_GBVENB
Készletértékelés „rejtvényekkel” – Lovak értéke a számvitelben
Igaz, még éppen csak megkezdődött az ősz, de nem árt már most – legalább – elgondolkodni néhány fontos, az üzleti év zárásához kapcsolódó számviteli feladatról. Ilyen a készletek értékelése, amelyben ezúttal egy mezőgazdasági vállalkozás ürügyén mélyedünk el.
A rendelkezésemre álló terjedelem tisztelete okán, erre a magamnak feltett kérdésre most nem adok olyan hosszú választ, mint az megérdemelne, csak a napokban az ismert közösségi portálok egyikén felfedezett „szösszenettel” zárnám le: „ha felállsz a mérlegre, rájössz, hogy a Milka csokin a tehén nem reklám, hanem figyelmeztetés.”
Ennek szellemében térjünk vissza a készletek értékelésére!
"Speciális esetek a számvitelben 3." című kiadványunkat itt rendelheti meg! |
Egy mezőgazdasági tevékenységet folytató társaság készletei között tartja nyilván a még növendék lovakat (csikókat), versenylovakat, egyéb lovakat. A tenyésztésbe vont lovakat (kancákat) viszont a befektetett eszközök között, a tenyészállatok között tartják nyilván.
Természetesen a csikók felnőnek, értékük egyre nagyobb lesz, a versenylovak némelyike is egyre nagyobb értéket képvisel a piacon, mivel egyre jobb versenyeredményeket ér el.
Hogyan kell könyvelni fentieket helyesen, hogyan állapítható meg a készletérték?
A számviteli törvény (Szt.) 26. § (6) bekezdése előírja, hogy a tenyészállatok között kell kimutatni azokat az állatokat, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható állati terméket) termelnek, vagy szolgáltatást nyújtanak. Ugyanakkor, a tenyészállatok a tárgyi eszközökön belül – a számviteli törvény szempontjából – kivételes eszközcsoportot jelentenek, mivel azok besorolását nem a vállalkozási tevékenység keretében eltöltött idő – azaz a vállalkozási tevékenységet egy éven túl vagy egy éven belül szolgálják-e – alapján kell minősíteni: ha az állat szaporulatot ad, vagy szolgáltatást nyújt, akkor az tenyészállatnak fog minősülni a használati időtől függetlenül, így azt kötelező a tárgyi eszközök között kimutatni.
A számviteli törvény ezen előírása kötelező előírás, a vállalkozásoknak nem ad olyan – az egyéb eszközök esetében lehetséges – választást, hogy a tenyészállatokat a vállalkozás a készletek között tartsa nyilván a „termelési” szakaszban.
Ezért olyan számviteli politikai döntést sem hozhat a vállalkozó, hogy a szaporulatot adó állatokat nem minősíti át tenyészállattá, hanem a készletek között tartja nyilván és készletként értékeli.
Ebből következően, ha – például – a növendék lónak csikója születik, akkor a készletek közül a tárgyi eszközök körébe át kell sorolni. Ha a növendék csikó versenyen vesz részt, vagy lovagoltatásba befogják, akkor azért kell a tárgyi eszközök közé átsorolni, mert az állat szolgáltatást fog nyújtani (azaz a vállalkozás tevékenységének „tárgyi eszközévé” válik).
Ha a tenyészállatok (tárgyi eszközök) közé az állat a növendék állatok köréből (mint saját termelésű készletből) kerülnek át, akkor a tenyészállat bruttó értéke a növendék állat előállítási költsége (közvetlen önköltsége) lesz.
Ha az átsorolás év közben történik, a bruttó érték meghatározható a növendék állat elszámolóárán (mint kalkulált előállítási költség) is: év közben általában a növendék állatok előállítási költségét nem lehet meghatározni, ezért elszámolóáron számolják el a gazdasági eseményeket és csak év végén állapítják meg a tényleges előállítási költséget, osztják fel a készletérték-különbözetet.
Abban az esetben, ha az év közben tenyészállattá átminősített növendék állat előállítási költsége csak mérlegfordulónapon állapítható meg, akkor az elszámolóár és az előállítási költség (tényleges közvetlen önköltség) közötti különbözet elszámolásánál, minősítésénél a számviteli törvény 47. § (9) bekezdésének az előírása az irányadó. Ennek megfelelően, ha a különbözet a számviteli politikában meghatározott mérték alapján jelentősnek minősül, akkor a mérlegfordulónapon a különbözettel a tenyészállat bruttó értékét kell módosítani, és azt követő naptól módosul a tenyészállat terv szerinti értékcsökkenése: vagyis nem az évközi üzembe helyezés időpontjára visszamenőlegesen kell a különbözetet elszámolni.
Akkor viszont, ha a különbözet nem minősül jelentősnek, azt mérlegfordulónapon előjelétől függően egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként kell könyvelni.
A növendék csikó előállítási költségét a számviteli törvény 51. § (1) bekezdésében előírtak szerint kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy a növendék állathoz kapcsolódó költségek (ilyenek például az ólak, etető- és itatóberendezések, műszaki gépek terv szerinti értékcsökkenése, a takarmányozás költségei, az állatgyógyszerek, a szalma költségei, gondozók bérköltsége és annak járulékai stb.) az előállítási költség (közvetlen önköltség) részei.
Ettől csak akkor lehet eltérni, ha egyszerűsített éves beszámolót készít a társaság, és a saját termelésű készletek mérlegértékét a számviteli törvény 98. § b) pontjának az előírása alapján állapítja meg (tehát: eladási ár – kalkulált haszon módszerrel).
Ez esetben, amíg a növendék csikó a készletek között szerepel, addig a készletértéke folyamatosan növekszik.
A versenylovak tárgyi eszköznek minősülnek, azok bruttó értékét a készletből történő átsorolás során kell megállapítani, a későbbiekben ez a bruttó érték nem változhat.
Kétségtelen, hogy egy versenyló piaci értéke – az elért versenyeredményeinek köszönhetően – valóban több lehet, mint a szóban forgó bruttó érték, de ettől még a bruttó értéke nem változhat meg. Ugyanakkor, a számviteli törvény 57. § (3) bekezdésének előírása lehetőséget ad a befektetett eszközök között kimutatott eszközök – így a tenyészlovak – piaci értékelésére.
Az értékelési eljárás bevezetését a számviteli politika ilyen irányú módosításának kell megelőznie. Ha ennek megfelelő döntést hoz a társaság vezetősége, és a tárgyi eszközök között kimutatott versenyló piaci értéke meghaladja annak könyv szerinti értékét, akkor a kettő közötti különbözet értékhelyesbítésként az értékelési tartalékkal szemben kimutatható.
A készletek között kimutatott növendék lovakra azonban ez az értékelési eljárás nem alkalmazható.
Ezzel szemben, ha a piaci érték a könyv szerinti értéknél tartósan és jelentősen alacsonyabb, akkor a készletként kimutatott növendék lovaknál értékvesztést, míg a tárgyi eszközök között kimutatott tenyészlovaknál terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni.
Ha értékhelyesbítéssel a korábbi üzleti év(ek)ben a tenyészállatot felértékelték és később a piaci értéke csökken, a piaci érték csökkenését az értékhelyesbítéssel és az értékelési tartalékkal szemben kell elszámolni annak erejéig, akkor pedig, ha a piaci érték meg ettől is kisebb lesz, akkor már mérlegfordulónapon a tenyészlóra terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni.
Mondhatnánk: a lovak főkönyvi elszámolása a mezőgazdasági tevékenységet folytató, és ezen belül is csak az állattenyésztés e speciális ágával foglalkozók számára lehet érdekes.
Az azonban, hogy a számviteli munka sajátos gondolkodásmódot – sőt, hogy idézzem egy méltán elismert kolléganőmet: fantáziát – igényel, amelynek elsajátítása és gyakorlása minden vállalkozó érdeke, már jóval szélesebb kör számára jelenthet tanulságot.
Hozzászólások (0)