Késedelmi pótlék fenyeget! Legyen követhető a fejlesztési tartalék útja

Megosztás Tetszik

Az eredménytartalék lekötött tartalékba történő átvezetésének módjáról minden esetben a vállalkozás dönthet önállóan, ugyanakkor rendkívül fontos, hogy a határozatról írásos dokumentum is szülessen, elkerülve az esetleges félreértéseket – hívja fel a vállalkozások figyelmét a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST. Ha ezt elmulasztják, akkor a korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal együtt kell megfizetniük a vállalkozásoknak.

A fejlesztési tartalék intézménye 2003. óta létezik a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben, de csak az utóbbi időben jelentek meg olyan vélemények, hogy ennek képzéséhez a taggyűlés döntése, és így taggyűlési határozat kell. Az indok, hogy ha a vállalkozás a képzés évében csökkenti az eredménytartalékot, annak osztalékfizetésre felhasználható része is csökken – ez viszont csak a tagok hozzájárulásával tehető meg. Ráadásul, mivel a képzett fejlesztési tartalék összegét az adott év december 31-éig kell átvezetni a lekötött tartalékba, így nem elegendő az erről szóló döntést az adott év mérlegbeszámolójának elfogadásakor meghozni, hanem egy külön taggyűlést kell összehívni, még az év végét megelőzően – vélekednek egyesek.

A vonatkozó jogszabályok ugyanakkor nem írnak elő ilyen kötelezettséget, a társaság maga dönthet arról, hogy a működés során ki, milyen döntést hozhat, és mely esetekben kell összehívni a taggyűlést – hangsúlyozza Bagi Márta, a Crowe FST adótanácsadási szolgáltatások partnere. Hozzátette: ha a taggyűlés hatáskörébe utalták az erről szóló döntést, akkor valóban a taggyűlés határozata lesz a képzés és átvezetés bizonylatolása, ha viszont a döntést meghozhatja az ügyvezetés, esetleg a gazdasági vezető, akkor nem kell összehívni a taggyűlést.

A fejlesztési tartalék képzése a 9 százalékos társaságiadó-mérték mellett is jelentős, adott évi taoalap-csökkentő tétel lehet, hiszen az adózás előtti eredmény 50 százalékáig, maximum 500 millió forint összegben képezhető. Különösen fontos, hogy számviteli bizonylat támassza alá a könyvelést, ez a bizonylat pedig bármi lehet, ami megfelel a számviteli törvény 166. paragrafus (1) bekezdésének. Ilyen lehet például a vezető tisztségviselő döntését tartalmazó okirat is – ecseteli a Crowe FST szakembere.

Bagi Márta szerint ugyanakkor tisztában kell lenni a felhasználásra vonatkozó előírásokkal, mint például azzal, hogy milyen beruházásra használható fel a tartalék, illetve hogy meddig kell azt felhasználni. Ha akár a képzés, akár a felhasználás nem felel meg az előírásoknak, akkor a korábban le nem rótt adót késedelmi pótlékkal együtt kell megfizetnie a vállalkozásnak – figyelmeztet a szakértő.