hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kell vagy nem kell? Bevételi pénztárbizonylat és pénztárgép-összesítők a könyvelésben

  • Sinka Júlia okleveles adószakértő

A számviteli törvény szerint minden gazdasági műveletről, eseményről, amely megváltoztatja az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). Vajon hol foglal helyet a bizonylatok listáján a pénztárgép napi, havi összesítője?

Az „M” Kft. pénztárgép használatára kötelezett vállalkozás. A pénztárgép napi, illetve havi összesítője áfakulcsonként és fizetési módonként tartalmazza a pénztárgépi bevételt. A társaság erről Excel táblát készít, amelybe naponta felvezetik a pénztárgépi bevételt áfakulcsonként és fizetési módonként, és az Excel tábla végösszegét könyvelik havonta egyszer, a hónap utolsó napjával.

A számviteli törvényben előírtaknak megfelelően járnak el, elfogadható-e a havi pénztárszalag-összesítő – amely áfakulcsonként és fizetési módonként tartalmazza a havi pénztárgépi bevételt – a könyvelés bizonylatául, vagy bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítaniuk a könyvviteli elszámoláshoz? Egyáltalán, szabályos az, ha csak havonta egyszer könyvelik a bevétel összesített összegét?

A számviteli törvény 165. § (1) bekezdése szerint minden olyan gazdasági eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. Mindamellett a számviteli törvény rendelkezik arról is, hogy a gazdasági műveletek, események folyamatát tükröző összes szabályszerűen kiállított bizonylat adatait rögzíteni kell a könyvviteli nyilvántartásokban.

Ha az adott gazdasági eseményhez készpénzmozgás kapcsolódott, úgy a könyvviteli elszámolásnak e pénzmozgással egyidejűleg kell megtörténnie [számviteli törvény 165. § (3) bekezdés a) pont].

Figyelemmel arra, hogy az analitikus nyilvántartások is könyvviteli nyilvántartásnak minősülnek, az sem szabálytalan, ha elsődlegesen analitikus nyilvántartásokban rögzíti a cég az adatokat. Ugyanakkor a számviteli törvény 165. § (4) bekezdésében előírtak szerint a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét – az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától függetlenül – logikailag zárt rendszerrel kell biztosítani.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a részleteket!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink