adozona.hu
Itt egy fogós kérdés a számlázó programok megfelelőségéről
//test-adozona.hu/szamvitel/Itt_egy_fogos_kerdes_a_szamlazo_programok_m_17C6SW
Itt egy fogós kérdés a számlázó programok megfelelőségéről
Sérül-e a folyamatos sorszámozás elve, ha egy vállalkozáson belül több sorszámtartományt jelölnek ki, például több telephely megkülönböztetése miatt? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla, adószakértő, könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.
„Nem sérül-e a folyamatos sorszámozás elve, ha egy cégen belül a számlázásra több sorszámtartományt jelölnek ki (például több telephely, vagy több számítógép, vagy lakossági-közületi vevők megkülönböztetése, stb.)? A példányszámot, illetve az eredeti/másolat megjelölést már nem kell feltüntetni a számlákon. Ha mégis feltüntetik, ez probléma-e? 2014. július 1-jétől megszűnt az úgynevezett megfelelőségi nyilatkozat. Egy esetleges adóhatósági ellenőrzés esetén ki felel azért, ha az ellenőrzés megállapítja, hogy a számlázó program nem megfelelő?” – kérdezte olvasónk.
A 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (számlarendelet) szerinti követelmény, hogy a számlázó program kihagyás és ismétlés nélküli, folyamatos sorszámozást biztosítson. Az ezzel kapcsolatos eltéréseket a hivatkozott rendelet 8. § (2-4) bekezdése határozza meg. A gyakorlatban lehetnek olyan esetek, tartalmi és informatikai vizsgálat alapján, amikor a sorszámtartományok eltérhetnek, mégis biztosított a kihagyás és ismétlés nélküli folyamatos sorszámozás.
A kérdésére a választ egy rendszervizsgálattal lehetne megadni, a példálózó felsorolása alapján erre felelős nyilatkozat nem adható. Ugyanakkor az megjegyezhető, hogy értelemszerűen lehetnek olyan esetek, amikor a sorszámtartomány eltér, például, ha a két telephely fizikailag távol van egymástól és nincs összekötve megfelelő informatikai rendszerrel, ekkor a két telephely sorszámtartománya eltérhet.
A számlarendelet a szükséges és elégséges feltételeket írja elő, ugyanakkor ehhez képest többletkövetelményeket is meg lehet szabni, ilyen lehet például a másolat-megjelölés alkalmazása. Ez utóbbi azonban önmagában nem követelmény, illetve feleslegesnek minősül, de véleményem szerint nem büntethető, ha a többi – egyébként kötelező – feltételnek megfelel.
Ha a számlázó program, illetve annak használata nem megfelelő, akkor az azt használó adóalannyal szemben alkalmazhat szankciókat az adóhatóság és a polgári jogi szabályok szerint – mint általában egy szerződésnél – az adózó kártérítési igényt érvényesíthet a program készítőjével szemben, ha az nem megfelelően működik, a jóhiszemű használat ellenére sem.
Tehát az, hogy önmagában a jogszabály nem ír elő közvetlenül külön megfelelőségi nyilatkozatot, nem zárja ki azt, hogy a program készítőjével kötött szerződésben nyilatkozatot kérjünk tőle arról, hogy a számlázó program megfelel az aktuális jogszabályi követelményeknek. Sőt, ez formalizálja azt a felelősséget, ami egyébként a programozót terheli.
Hozzászólások (0)