Itt a válasz: ennyi pénz lehet egy alapítvány kasszájában

Megosztás Tetszik

Mennyi pénz lehet egy alapítvány pénztárában, s adhat-e kölcsönt? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné, okleveles adószakértő és okleveles könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.

A pénzkezelés tekintetében az alapítványra is a számviteli törvény (Szt.) előírása az irányadó. Az Szt. szerint a pénzkezelésről a számviteli politika részeként készített pénzkezelési szabályzatban kell rendelkezni [14. § (5) bekezdés d) pont]. Ebben meg kell határozni legalább

– a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjét,
– a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeit, felelősségi szabályait,
– a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalmat,
– a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeit és eljárási rendjét,
– a napi készpénz záró állomány maximális mértékét,
– a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárást,
– az ellenőrzés gyakoriságát,
– a pénzszállítás feltételeit,
– a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjét és
– a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokat [Szt. 14. § (8) bekezdés].

A pénztárban tartható – az alapítvány által megszabható – pénz maximális összegének meghatározásakor célszerű a következőkre figyelemmel lenni:

1. A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó (az alapítvány ilyennek minősül)

– a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani, s ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni,

– adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés – általános forgalmi adóval növelt – ellenértékeként, szerződésenként és havonta legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást,

– ugyanazon felek között kötött szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesített kifizetés egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak minősül, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügyletet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt határozták meg több szerződésben (Art. 38. § (3), (3a) és (3b) bekezdés),

– az előzőek megsértése esetén a 1,5 millió forintot meghaladó rész után 20 százalék mértékű mulasztási bírságot kell fizetni a fizetőnek, és a jogosult – ha a szabálytalan kifizetést elfogadja –, ugyancsak 20 százalékos mulasztási bírságot fizet az 1,5 millió forintot meghaladó rész után (Art. 172. § (20f) bekezdés).

Mindezekből az következik, hogy alaposan indokolni kell a pénztári állomány szükségességét, továbbá ugyanazon adózónak havonta 1,5 millió forintnál nagyobb összeg készpénzben csak szankcióval fizethető ki.

2. A készpénzben történő fizetésről az adóhatóság úgy értesül, hogy a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie

a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött,  1 millió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást,
b) egyéb esetben a 2 millió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást (Art. 17. § (9) bekezdés).

A második kérdésre válaszolva hangsúlyozni kell, hogy hitel és pénzkölcsön a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) szerint üzletszerűen csak az MNB engedélyével nyújtható. Engedélyt csak bank, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet kaphat [Hpt. 3. § (3) bekezdés; 8. § (4)-(6) bekezdés]. Üzletszerű az a rendszeresen végzett tevékenység, amelyet ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett, előre, egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló módon nyújtanak [Hpt. 6. § (1) bekezdés 116. pont].

A nem üzletszerű kölcsönnyújtást jogszabály nem tiltja. Ehhez azonban figyelemmel kell lenni a következőkre:

– ha a kölcsönt egy évnél hosszabb időre nyújtja az alapítvány, akkor az a civiltörvény 2. § 3. pontja értelmében befektetésnek minősül és ekkor az alapítványnak befektetési szabályzatot kell készítenie;

– a kölcsön hozama arányosítás nélkül (azaz teljes egészében) vállalkozási tevékenységből származó bevételnek minősül az alapítványnál, amelynek elsősorban adózási szempontból van jelentősége.