adozona.hu
Így változott a számviteli törvény az év végén és elején
//test-adozona.hu/szamvitel/Igy_valtozott_a_szamviteli_torveny_az_ev_ve_MTIJ35
Így változott a számviteli törvény az év végén és elején
Ahogy megszokhattuk szinte minden évben, a számvitelről szóló törvény tavaly év végén és idén év elején is változásokat hozott. A BDO Magyarország összefoglalta a módosításokat.
Változnak a tőketartalék könyvelésének szabályai
A hatályos jogszabályok értelmében a társaságok a változásbejegyzési kérelemben meghatározhatják a változás időpontját, néhány cégadat esetében. Ezen előírás alól a tőkeleszállítás kivételt képez. A 2019. év végével módosult számviteli törvény, jegyzett tőkére vonatkozó előírásai igazodtak a cégtörvény előírásaihoz, azonban ekkor a tőketartalék esetében ezt a rendelkezést nem kezelték. A mostani törvénymódosítást figyelembe véve a tőketartalék változása is könyvelhető a változás időpontjával. Ezen módosítás a jegyzett tőke és a tőketartalék könyvelése közötti összhang megteremtését szolgálja.
A tőketartalék növekedése azonban csak akkor könyvelhető a cégbírósági bejegyzés vagy a változás időpontjával, ha a kapcsolódó eszköz átvétele megtörtént. Az előírás 2020. november 27-ét követő naptól hatályos.
Változás az osztalék miatti követelés elengedésének elszámolásában
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 37. § (1) bekezdése kiegészült, mely az eredménytartalék növekedéseként kimutatandó tételeket szabályozza.
A törvénymódosítás 2020. november 27-étől hatályos, miszerint az osztalék miatt elengedett kötelezettséget az eredménytartalék növekedéseként kell könyvelni az elengedés időpontjával abban az esetben, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa elengedi.
A gazdasági események nettó módon történő elszámolásának bővítése
A 2020. évi törvénymódosítás bővíti azon gazdasági események körét, amelyek elszámolására a jövőben nettó módon kerülhet sor.
Ezen gazdasági események során felmerülő ráfordítás tételeket, illetve a kapcsolódó bevétel tételeket nem kell külön-külön könyvelni és bemutatni az eredménykimutatásban, hanem ezek összevont nyereségét vagy veszteségét kell szerepeltetni az egyéb bevételek vagy az egyéb ráfordítások között. Ezen változások alkalmazhatók a 2020-ban induló üzleti évről készített beszámolóra.
Az egyéb bevételek között kell kimutatni:
♦ az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) – forgóeszközök között kimutatott – követelés engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét, amennyiben az elismert érték meghaladja a könyv szerinti értéket, a követelés átruházásakor;
♦ az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén (ide értve azt is, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekben nincs kimutatva) az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket, az értékesítéskor, az átadáskor.
Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:
♦ az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) – forgóeszközök között kimutatott – követelés engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét, amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja az elismert értéket, a követelés átruházásakor;
♦ az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén (ideértve azt is, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekben nincs kimutatva) az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja a bevételt, az értékesítéskor, az átadáskor.
Az átalakulással összefüggésben a lekötött tartalék képzésének kötelezettsége
A törvényi változás értelmében, lekötött tartalékban kell fedezetet képezni az átalakulással (egyesüléssel, szétválással) közvetlenül összefüggően keletkező adófizetési kötelezettségre, ha az adófizetési kötelezettség a jogutódot terheli és arra más módon nem képeztek fedezetet.
Az átlagos létszám meghatározásának fogalmi pontosítása
Az eddig hatályos előírások, a különböző határértékek számításánál eltérő létszámfogalmakat használtak. Az egyértelmű jogértelmezés érdekében a továbbiakban az „átlagos létszám” kifejezést alkalmazza a törvény.
Rendelje meg most 10% kiadói kedvezménnyel a "Pénzügyi és számviteli zárás" című kiadványunkat!
A könyvviteli zárlat minden évben – akár többször – ismétlődő feladat, mégis mindig kihívás elé állítja a szakembereket. Kiadványunk végigveszi a főbb könyvvizsgálói szempontokat és szabályokat, arra pedig külön is kitér, hogy pontosan miként is kell a könyvvizsgálati kötelezettséget megállapítani. Kidolgozott esettanulmányokkal, rengeteg számítási példával nyújt segítséget a könyvviteli zárlat feladatainak sikeres végrehajtásához.
|
Az éves beszámoló közzétételi kötelezettségének határideje a tőzsdei cégek esetében
A számviteli törvény előírásai szerint az éves beszámoló közzétételi kötelezettséget a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig kell teljesíteni, míg az összevont (konszolidált) éves beszámolót a mérlegfordulónapot követő hatodik hónap utolsó napjáig kell közzétenni.
A magyar számviteli törvény kiegészítésre került, miszerint az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, köteles a pénzügyi beszámolóját az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni.
Átalakulás miatti részesedés elszámolása
A 2020. november 27-étől hatályos rendelkezés alapján az átalakulás napját követő nappal kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni, az átalakulás esetén a tulajdonosnál a jogelődben megszűnt részesedés kivezetését, illetve a jogutódban megszerzett új részesedés felvételét.
Hozzászólások (0)