Így könyvelje a befejezetlen termelést és a hipát!

Megosztás Tetszik

Hogyan kell könyvelni az éven áthúzódó tevékenység bevételeit és költségeit? Miként alakul az iparűzési adó alapja? Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egy építőipari cég egy házat épít eladásra. Az első évben előlegeket kap a vásárlóktól és elkezdi építeni az ingatlant. Év végén még nincs átadás, de az épület már 95 százalékos készültségben van. Év végén aktiváltam a befejezetlen termelést: T239-K58. A társaságnak más tevékenysége nem volt. Az iparűzési adó bevallásában nincs árbevétel, csak felhasznált anyagok és alvállalkozók. A következő évben nyitáskor visszavezetem a befejezetlen termelést: T58-K239, és januárban átadják a házat. Ekkor keletkezik árbevétel, és az 58-ason pedig költség. Eredmény és társasági adó szempontjából rendben is lenne a dolog, de az iparűzési adóban most csak bevétel van, semmilyen levonható tétel nincs. Ez biztos nem jó így. Mi a megoldás, hogy ne a teljes bevétele után kelljen iparűzési adót fizetni, csak azért, mert áthúzódott az átadás a következő évre. Gondolom valahogy „áruvá” kéne aktiválni a terméket (ingatlan) és onnan kivezetni eladáskor. De ezt csak gondolom. Kérem segítsenek a helyes számviteli megoldásban. A kérdés folyománya, hogy ha az első évben volt más tevékenység is, akkor azzal szemben „jogosulatlanul” számoljuk el annak az építkezésnek az anyagköltségét, aminek a teljesítése csak a következő évben lesz. Miközben ezt most írom, lehet, hogy meg is van a megoldás? A felhasznált anyagokat és alvállalkozásokat az első évben raktárra vegyem és a második évben, mikor az átadás megtörténik, akkor számoljam el a költségnemek szerint? Így egy évbe és helyes költségnemre kerülne minden.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Az építési tevékenység azzal kezdődik, hogy beszerezzük a telket. Tehát a telek vásárlásakor már tudnunk kell, milyen célra kívánjuk használni. Ha azért vásároltuk, hogy rajta lakásokat építve eladjuk azt, akkor a telek beszerzési árát árukészletként kell kimutatni a 2-es számlaosztályban (T 261. - K 454. vagy 384.).

Általános szabály, hogy az értékesítési céllal beszerzett eszközök, valamint az ezen eszközök értékét növelő ráfordítások a készletek közé tartoznak. Az áruk közé akkor, ha azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan formában maradnak, bár értékük változhat. A saját termelésű készletek közé pedig akkor, ha az előbbi feltételeknek nem felelnek meg, vagy az értéknövelő munkákat az adott társaság végezte el.

A lakásberuházás befejezésekor, illetve ha a beruházás a mérlegfordulónapig nem fejeződött be, akkor az év végi zárás keretében, a lakásberuházáshoz közvetlenül köthető, felhasznált erőforrásokat (anyagokat, munkaerőt, más kivitelezők által felhasznált szolgáltatásokat számlázott díjakban tárgyiasulva stb.) – a telek kivételével – a saját termelésű készletek között kell állományba venni. Könyvelése: T 23 - K 581. Az év végi nyitásnál nem szükséges a befejezetlen termékeket az 581 számlával szemben megszüntetni, bár a technika függ attól, hogy milyen mennyiségi és értékbeli nyilvántartást vezet a készletekre.

A számviteli törvény 62. §-ának (2) bekezdése alapján, tehát saját termelésű készlet a befejezetlen termelés is. Ez vonatkozik természetesen az építési-szerelési munka befejezetlen termelésére is, melynek közvetlen önköltsége meghatározható a számviteli törvény 51. §-a szerinti önköltséggel, vagy az utókalkuláció módszerével, illetve a norma szerinti közvetlen önköltséggel. (Könyvelése: például T 23 Befejezetlen, vagy félkésztermék – K 581 STK ÁV). Amikor elkészül a lakás, akkor a késztermékek közé kerül átvezetésre (T 25).  

Amikor a lakásokat értékesítik, akkor keletkezik az árbevétel, valamint az ezzel arányos ráfordítás elszámolása. A lakáshoz tartozó telekrész értékesítésekor az elábé (T 814 – K 26), a lakás értékesítésekor pedig az arányos késztermék-eladás és kivezetés (A típusú eredménykimutatás esetén T 581 – K 25 vagy T 81–84 – K 59 B típusú eredménykimutatás esetén). Az értékesítés elszámolása például T 311 – K 91–92; 467, illetve a kapcsolódó készletcsökkenés bekerülési, könyv szerinti értéken történik. A saját termelési készletet a számviteli fogalmak szerint nem lehet áruvá minősíteni, (ezt több bírósági eset is tanúsítja).

 Az iparűzési adó alapjánál pedig az elábéval (például telekérték), anyagköltségekkel lehet csökkenteni az adó alapját, ami esetünkben az egész eladási értéknek csak feltehetően egy kisebb részét teszi ki. Az első évben mivel nem volt árbevétel és az anyagköltségek is egy kontra-aktív számlával visszavételre kerültek – ha más nem lett volna –, akkor befejezetlen készletek aktiválása miatt nincs mit levonni a nullás árbevételből. Majd az eladás évében megjelenik feltehetően a telek, mint elábé és az eladásra jutó anyagköltségek, ami csak egy része az 581 vagy 81 számlán kivezetett teljes könyv szerinti értéknek.