Így kell elszámolni a szövetkezetből, gazdasági társaságból kilépő taggal

Megosztás Tetszik

Sokszor felmerül a kérdés, hogyan kell meghatározni a kiadandó vagyont, ha egy szövetkezetből, gazdasági társaságból kilép a tag, és milyen adóvonzata van az adott szövetkezetre, társaságra és a kilépő tagra vonatkozóan.

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) a gazdasági társaságok közül a közkereseti és a betéti társaságból (3:146. §), illetve a szövetkezetből (3:358. §) teszi lehetővé a kilépést. Ezekre az esetekre a Ptk. meghatározza, hogy a kilépő tagot milyen vagyoni érték illeti meg, illetve milyen kötelezettséggel kell a tagnak számolnia. Bár a Ptk. a korlátolt felelősségű társaságból történő kilépésről nem rendelkezik, de van olyan előírása, amelynek alapján a kilépés lehetősége feltételezhető. E szerint az üzletrész bevonása a legfőbb szerv döntése, amelynek következtében az üzletrészben foglalt tagsági jogok és kötelezettségek összessége, és az üzletrész jogosultjának tagsági viszonya megszűnik (3:176. §). Az üzletrész bevonása esetén az üzletrész alapjául szolgáló törzsbetét összegével a törzstőkét le kell szállítani.

A kilépő tagot megillető vagyoni érték

Közkereseti (kkt.) és betéti társaság (bt.) esetében a tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt taggal, örökösével vagy jogutódjával a társaság köteles elszámolni (Ptk. 3:150. §). Ehhez meg kell állapítani, hogy a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában milyen forgalmi értéket képviselt a társaság vagyona, és abból a tag vagyoni hozzájárulásával arányos részt kell pénzben kifizetni a volt tagnak vagy örökösének, illetve jogutódjának. Tekintettel arra, hogy e társaságok vagyoni betétje nem forgalomképes, a vagyont megtestesítő eszközök piaci értéke alapján lehet megközelítően meghatározni a vagyon forgalmi értékét. Ehhez adott esetben szakértő igénybevételére is szükség lehet.   

A kifizetést a tagsági viszony megszűnésétől számított három hónapon belül kell teljesíteni. Például, ha egy bt.-ben a vagyoni hozzájárulás 100 egység, melyből a kilépő tag hozzájárulása 20, és a kilépés időpontjában a társasági vagyon forgalmi értéke 250, akkor a tagot (250:100) x 20 = 50 egység illeti meg.  

Korlátolt felelősségű társaságból kilépő tag a tagsági jogviszony megszűnése esetén a társaság saját tőkéjéből rá eső részre az üzletrész értékesítéséből befolyt vételár elszámolására irányadó szabályok szerint tarthat igényt (Ptk. 3:180. §). Ez – egyebek mellett – azt jelenti, hogy a vételárból a társaság igényt tarthat a volt tag által nem teljesített vagyoni hozzájárulás vagy pótbefizetés összegére. Ha a vételár ezt az összeget meghaladja, a többletből a társaság az értékesítés költségeinek megfelelő összegre jogosult, a vételár ezt meghaladó része illeti meg a volt tagot.

Ha a befolyt vételár nem nyújt fedezetet az értékesítés költségeire, a vételárból meg nem térülő költségeket a volt tag köteles a társaság részére megtéríteni.

A szövetkezetből kilépő tagot megillető összeg a Ptk. (3:361. §) szerint a tag vagyoni hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke – lekötött tartalékkal csökkentett – összege, feltéve, hogy azt nem használták fel a veszteség fedezésére.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példákkal illusztrálva részletezzük, hogyan kell meghatározni a kilépőtag vagyonának értékét, valamint a magánszemély, illetve nem magánszemély tag kilépésével összefüggő adókötelezettségeket.