adozona.hu
Hibásnak tűnt a program, de nem az: ünnepnapra is kell bért számfejteni?
//test-adozona.hu/szamvitel/Hibasnak_tunt_a_program_de_nem_az_unnepnapo_DVOMKM
Hibásnak tűnt a program, de nem az: ünnepnapra is kell bért számfejteni?
Fix havidíjas szellemi foglalkozású munkavállalókat alkalmazunk. Eddig az ünnepnapokra eső bért is számfejtettük. A 2017-es programnál a programozó úgy állította be a paramétereket, hogy csak a munkanapokra számfejt a program, mivel szerinte az ünnepnapokra nem kell bért számfejteni. Szerintünk viszont eddig is kellett, és a jövőben is kell az ünnepnapokra járó bért számfejteni. Mikor járunk el helyesen, hogy a törvényi előírásoknak is megfeleljünk? – kérdezte olvasónk. Juhász Tibor okleveles adószakértő válaszolt.
A változás e téren 2012-ben keresendő, amikor az új munka törvénykönyve (Mt.) hatályba lépett – szögezte le Juhász Tibor. Szakértőnk szerint alapvetően igaza van a programozónak, ugyanakkor a cég is ragaszkodhat az elképzeléséhez, vagyis a régi gyakorlathoz.
Ha a munkavállaló dolgozik, munkabér jár neki. Ha munkaszüneti nap miatt nem dolgozik, abban az esetben a díjazás attól függ, hogy havibéres, órabéres vagy teljesítménybéres.
Havibér esetén a munkaszüneti napnak nincs jelentősége, mert az átalányként funkcionál. Órabér és teljesítménybér esetén csak abban az esetben jár távolléti díj a munkavállalónak, ha a munkaszüneti nap az általános munkarend szerinti munkanapra esik. Ez az összeg ráadásul attól függetlenül megilleti a munkavállalót, hogy beosztottak-e számára munkaidőt, mivel ez a beosztható munkamennyiség csökkenését kompenzálja. Ha rendes vagy rendkívüli munkaidőt is meghatározott a munkáltató, akkor a dolgozó jogosult a távolléti díjra és azon felül a munkabérre is bérpótlékokkal.
Nézzük meg a jogi környezetet! A 2012. évi I. törvény 102. paragrafusának (1) bekezdése szerint munkaszüneti nap január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. ami alapján amit eddig "fizetett ünnep" néven ismertünk, azokat a napokat a törvény munkaszüneti napként definiálja.
Az Mt. 146. paragrafusának (3) bekezdése szerint a munkavállalót távolléti díj illeti meg
a) a szabadság tartamára,
b) az 55. § (1) bekezdés c)-g) pontban és 55. § (2) bekezdésben meghatározott esetben,
c) az 55. § (1) bekezdés i) pontban meghatározott esetben, ha tanúként hallgatják meg,
d) óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő,
e) ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.
A d) pont alapján egyértelmű, hogy az óra- vagy teljesítménybéres dolgozó esetében a munkaszüneti napra távolléti díj jár. A havibéres dolgozókról nem rendelkezik sem ebben, sem más pontban. Emiatt a hétköznapra eső munkaszüneti nap esetében havibéres dolgozónak nem kell távolléti díjat fizetni.
(Az „e” pont a munkavégzés nélküli munkabérkifizetés esetén – ide sorolható a munkaszüneti nap – is ad lehetőséget, hogy a munkavállaló és a munkáltató megállapodjon a fizetendő munkabér mértékéről.)
A havibéres munkavállaló esetében – a fenti jogszabályi hivatkozások és az NGM módszertani segédlete alapján – a munkáltató eldöntheti, hogy mit számfejtsen. Semmit vagy rendszeres bért. Ez itt a kérdés. Ezt a piacon lévő programok paramétereinek megállapításával, beállításával szokták megoldani. A nevezett programozó vagy a programváltás most vette fel ezt a kérdést.
A Számfejtés paraméterek alapadatai között lehet a kérdésre válaszolni: Munkaszüneti napra számfejtendő összeg = Rendszeres bér | Semmi
Rendszeres bért: a havi besorolási bér számfejtése esetén munkaszüneti napra rendszeres bért számfejt a program – ez a kérdésben érintett cég igénye.
Semmit: a havi besorolási bér számfejtése esetén munkaszüneti napra nem számfejt bért – ezt mondja a programozó –, feltéve, hogy ezen a napon nem volt munkavégzés, mert ha igen, akkor annak feltüntetése a bérjegyzéken kötelező.
Amennyiben az utóbbi értéket állítják be, megváltozik a rendszeres bér számfejtése is. Az egy napra eső napi bér összege arányosan meg fog nőni, hiszen ha a munkaszüneti napra nem számfejt a program, akkor a ledolgozott napokra többet kell számfejteni annak érdekében, hogy a havibért megkapja a dolgozó.
Bonyolíthatja ezt a kérdést, ha távolléti díjat is kap a dolgozó. Ebben az esetben már nem mindegy, hogy a munkaszüneti napra mit számfejt a program; lássuk az alábbi példasoron
Példa:
Havi bér: 220 000 forint – munkanap (22 nap, ünnepnap 1)
Napi munkabér "semmit" érték esetén: 220 000 / 22 = 10 000 forint
Napi munkabér "rendszeres bér" érték esetén = 100 000 / 23 = 9565 forint
Óra- vagy teljesítménydíjas munkavállaló
Mivel az Mt. 146. paragrafus (2) bekezdésének d) pontja órabér és teljesítménybér esetén távoléti díjat ír elő a munkaszüneti napra, ezért ott kötelező, hogy óradíjas számfejtés esetén a munkaszüneti napra a távoléti óradíj és a napi munkaidő szorzata szerepeljen a bérjegyzéken, akkor is, ha nem dolgozott a munkavállaló, illetve, ha dolgozott akkor kétszer kell szerepeltetni, egyszer a fizetett ünnepre eső bérével, másrészt pedig a ledolgozott napi munkabérével.
Hozzászólások (2)
Kedves Olvasónk!
Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!Üdvözlettel az Adózóna csapata
Jó napot kívánok ! Érdeklődni szeretnék . Férjem saját jogú nyugdíj mellett az önkormányzatnál 4 órában fúvet nyír . Mit foghatnak le a béréből , ha van túlóra ki kell-e fizetni az adott hónapra , a fizetett ünnepeket ki kell-e fizetni? Ha van túlóra azt csúszónak írják be és majd az ősszel akarják ki fizetni ha már vége lesz az idény munkának . Ezt is nagy veszekedéssel csikartuk ki . Köszönöm válaszukat.