Ez az értékcsökkenés tényleg terven felüli, így kell elszámolni

Megosztás Tetszik

Aki autóba ül, számoljon vele, hogy hamar megesik a baj, még ha meg is ússza ép bőrrel. Javító megjavítja, biztosító fizet is, de hogy számoljon el vele, mármint a számvitel szabályai szerint. Olvasónkat is ez érdekli, és még az is, hogyan kell elszámolni a használattal járó kisebb-nagyobb javításokat. Ha egy cégnél több gépjármű van, ott többször előfordulhat javítás, káresemény, közúti baleset. Mi a helyes elszámolás? Szakértőnk Tirpák Anita válaszol.

Olvasónk hosszan sorolta kérdéseit.

 – Kötelező-e minden esetben elszámolni terven felüli értékcsökkenést a káreseményre (és azt vissza kell-e majd írni)?

– Felújításként kell aktiválni vagy azonnali költségként (T52) elszámolható-e a javíttatás költsége?

– Hogyan alakul majd a további értékcsökkenése, mi lesz az alapja?

– Ha a cégnél több gépjármű van, és viszonylag gyakoriak a kisebb-nagyobb közúti káresemények, a számviteli politikában esetleg meghatározható-e értékhatár szerint, hogy például a bruttó érték 20 százalékát elérő kár esetén azonnali költségként könyvelhetők a javítási munkálatok?

– Kopás, meghibásodás miatt a futómű javítása, klíma, kuplung és váltó cseréje (külön autókon) karbantartási-javítási költségnek vagy felújításnak minősül-e?

Szakértőnk fölhívja a figyelmet, hogy a számviteli törvény szerint terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni a megrongálódás, megsemmisülés miatt rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan eszközök esetében. A terven felüli értékcsökkenést mindig az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.

T 866 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenési leírása

K 119 Tárgyi eszközök értékcsökkenése

Tehát kötelezően írja elő a törvény, ha a törvény által megfogalmazott okok fennállnak.

A számviteli törvény erre vonatkozóan a következőképpen fogalmaz:

„53. § (1) Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha

b) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan”

„(2) Az (1) bekezdés szerint az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül – a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után – ki kell vezetni. A piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenést a mérleg fordulónapjával, az eszközök állományból történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni.

(3) Ha az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni, az immateriális jószágot, a tárgyi eszközt piaci értékére – legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére – vissza kell értékelni. Az üzleti vagy cégérték esetében ez az előírás nem alkalmazható.”

Tehát ha a terven felüli értékcsökkenés elszámolási okai már nem állnak fent, a fentiek szerint vissza kell írni a terven felüli értékcsökkenést.

„(4) Az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve visszaírása az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását eredményezheti. A terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását a kiegészítő mellékletben indokolni kell és annak az eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatását külön be kell mutatni.”

„52. § (1) Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják (az értékcsökkenés elszámolása).”

Az értékcsökkenés alapja az eszköz maradványértékkel csökkentett bekerülési értéke.

A (4) bekezdés függvényében változhat az értékcsökkenés alapja. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának (mértékének) módosítását a számviteli törvény csak kivételesen engedi meg. Akkor változtatható meg, ha az érintett eszköz használatában, az értékcsökkenés megállapításakor figyelembe vett körülményekben

– az adott eszköz használatának időtartamában,

– az adott eszköz értékében, várható maradványértékében lényeges változás következett be.

 A káresemény utáni javítási költségek elszámolása

Ha a kárt szenvedett saját eszközt a társaság állítja helyre, annak költségeit az 5. számlaosztályban a költségnemek között kell elszámolni, ha a javítást külső szervezet végzi el, akkor az általa számlázott összeget is az 5. számlaosztályban kell elszámolni, mint igénybe vett szolgáltatás költségét. Azon károk, káresemények ráfordításai, amelyek más eszközeiben következtek be, egyéb ráfordítások között könyvelendők.