Egyszerűsített éves beszámoló: kiegészítő melléklet minimális tartalma

Szipszer Tamás adótanácsadó, mérlegképes könyvelő

2020.05.21., 06:15 Frissítve: 2020.05.21., 08:21 1

Tetszik

Írásunkban az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások kiegészítő mellékletének minimális adattartalmát vizsgáljuk, mert számukra a jogszabály számos könnyítést tartalmaz ezen a téren.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás számára kötelezően előírja az éves beszámoló elkészítését. Az éves beszámoló részeként kötelező a kiegészítő melléklet elkészítése is, mely a vállalkozás működésével kapcsolatos számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz, így ez a dokumentum a mérlegen és eredménykimutatáson túl plusz információkat hordoz a felhasználók felé.

A számviteli törvény 88–94/A paragrafusai tartalmazzák mindazon adatokat, tényeket, melyek bemutatása kötelező a kiegészítő mellékletben. Ugyanakkor a jogalkotó a kisebb méretű vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében lehetővé teszi, hogy a kiegészítő melléklet csak az egyébként bemutatandó információk szűkebb körére terjedjen ki, illetve a mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozásokat teljes mértékben mentesíti a kiegészítő melléklet elkészítése alól.

Jelen cikkben az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások kiegészítő mellékletének minimális adattartalmát vizsgáljuk. Mindenekelőtt nézzük meg azt, hogy mely vállalkozóknak van joguk egyszerűsített éves beszámolót készíteni!

A számviteli törvény 9. § (2) bekezdése értelmében egyszerűsített éves beszámolót az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó készíthet az adott üzleti évben, mely esetében az alábbi három mutatószámból bármely kettő nem haladja meg az ott megjelölt értéket az üzleti évet megelőző két üzleti évben:

» a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot,

» az éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot,

» az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

Amennyiben a vállalkozó nem rendelkezik megelőző üzleti évvel, akkor a várható nettó árbevétel, mérlegfőösszeg és létszám alapján lehet választani ezt a beszámolókészítési módot. Vagyis újonnan jogelőd nélkül alakult vállalkozások is készíthetnek egyszerűsített éves beszámolót. Ha pedig a vállalkozás rendelkezik megelőző üzleti évekkel, de azok nem a teljes naptári évet fedik le, akkor a rendelkezésre álló adatokat évesíteni vagyis arányosítani kell.

A fenti küszöbértékek teljesítése esetén sem készíthet egyszerűsített éves beszámolót az anyavállalat, a közérdeklődésre számot tartó vállalkozó és a nyilvánosan működő részvénytársaság sem.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének minimálisan elvárt tartalmát!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)

Ruszin Zsolt 2020. 05 23., 17:11

A "jelentős" mibenlétével kapcsolatosan a NAV is össze-vissza nyilatkozik, de annyi biztos, hogy annak mértéké ők is a számviteli politikától tennék azt függővé, holott erre konkrét előírás nincs.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.