adozona.hu
Egyszerűsített és konszolidált beszámoló: jönnek a módosítások!
//test-adozona.hu/szamvitel/Egyszerusitett_es_konszolidalt_beszamolo_jo_30DLPI
Egyszerűsített és konszolidált beszámoló: jönnek a módosítások!
A vállalkozások többsége egyszerűsített beszámolót készíthet, kevesebben lesznek konszolidált beszámolóra kötelezettek. Egyebek között ezeket tartalmazza a számviteli törvény módosításáról tegnap benyújtott javaslat.
A kormány által benyújtott javaslat indokolása szerint a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013/34/EU irányelv átültetését szolgálja.
Az új számviteli irányelv jelentősen emelte az egyes vállalkozási csoportokra vonatkozó értékhatárokat. Ennek megfelelően a módosítás az egyszerűsített éves beszámoló számviteli törvény szerinti értékhatárait több, mint kétszeresére emeli, ezzel lehetővé téve, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó hazai vállalkozások 97-98 százaléka a jövőben egyszerűsített éves beszámolót készítsen. Szintén módosulnak az anyavállalatra vonatkozó összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség alóli mentességre előírt határértékek is, így az adminisztrációs terhek csökkentéseként a jövőben kevesebb anyavállalat köteles összevont (konszolidált) éves beszámolót összeállítani.
A javaslat – az új számviteli irányelvvel összhangban – további információkat, adatközléseket ír elő bizonyos közép- és nagyvállalkozásokra, valamint a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységekre vonatkozóan. Bevezetésre kerül a kormányok részére fizetett összegekre vonatkozó beszámoló (CBCR), amely elősegíti a nyersanyag-kitermelő iparágban működő és a természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozások által az államok részére adott juttatások nyomon követését.
Az új számviteli irányelv nem teszi lehetővé rendkívüli tételek elszámolását, ezért a korábban rendkívüli bevételként vagy rendkívüli ráfordításként meghatározott tételeket tartalmuknak és jellegüknek megfelelően az egyéb, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításai, bevételei között kell elszámolni.
A javaslat alapján változnak az osztalék elszámolásának a szabályai is. Az osztalék összegét a jövőben a döntés napjával kell megjeleníteni a számviteli nyilvántartásokban, és nem annak az évnek a beszámolójában (eredménykimutatásában), amellyel kapcsolatban azt jóváhagyták. Emiatt a korábbi mérleg szerinti eredmény tétel megszűnik, az eredménykimutatás az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni. Ez a számvitelről szóló törvényen kívül egyéb más pénzügyi törvény módosítását is igényli, azzal, hogy az osztalék elszámolásának új számviteli szabálya a beszámolást érdemben nem érinti.
A gyakorlati tapasztalatok szerint az üzleti vagy cégértékre vonatkozó számviteli szabályokat a vállalkozások gyakran adóelkerülési célokra használják. Ennek a megakadályozása érdekében változnak az üzleti vagy cégértékkel kapcsolatos számviteli szabályok. A javaslat alapján a jövőben már nem lehet üzleti vagy cégértéket kimutatni (legyen az akár pozitív vagy negatív) az olyan esetekben, amikor egy társaság egy másik társaság tulajdonosi jogait megtestesítő értékpapírjainak megvásárlása során minősített többséget biztosító befolyást szerzett. E mellett – összhangban az irányelvvel – az üzleti vagy cégérték összegét kötelezően legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt kell értékcsökkenési leírásként elszámolni.
A módosításokat a 2016. évben induló üzleti évről készített éves beszámolóra, összevont (konszolidált) éves beszámolóra kell először alkalmazni, a 2015. naptári évben induló üzleti évről készített beszámolóra az új előírások még nem alkalmazhatók.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosítása abból a célból indokolt, hogy az Art. bizonyos részei tekintetében a jelenleg időállapothoz kötött kereskedelmi vámtarifaszámok alkalmazása helyett a mindenkor hatályos állapotnak megfelelő kereskedelmi vámtarifaszámok legyenek az irányadók. Továbbá az Art. módosításra kerül annak érdekében, hogy az online pénztárgép és az állami adóhatóság közötti kommunikációra vonatkozó hatósági árnak nem a legmagasabb árat, hanem a külön jogszabályban rögzített árat kell tekinteni.
A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény esetében – a 2015. január 1-től hatályos módosításokkal összefüggésben – gyakorlati tapasztalatok alapján indokolttá vált az utólagos ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések pontosítása, kiegészítése, melynek során módosulnak a hatósági döntés megváltoztathatóságára vonatkozó rendelkezések is.
A javaslat tartalmazza a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény módosítása át is. Ezek nemzetközi szerződésben szereplő legnagyobb kedvezmény elvét tartalmazó rendelkezésnek való megfelelést szolgálják.
Hozzászólások (0)