Egyéni vállalkozásból egyszemélyes kft.: mi lesz a tárgyi eszközökkel?

Megosztás Tetszik

Egyéni vállalkozás egyszemélyes kft.-vé kíván alakulni, jogutódlással. Tárgyieszköz-állományát teljes mértékben át kívánja vinni a kft.-be. Adójogi szempontból (kiváltképp áfa tekintetében) jár-e ez a művelet adókötelezettséggel, vagy képezheti a tárgyieszköz-állomány az egyéni vállalkozás vagyoni hozzájárulását az új kft.-nek? Ha nem kívánja a teljes tárgyieszköz-állománnyal az alapítói vagyont növelni, a fennmaradó tárgyi eszközök hogyan kerülhetnek a jogutód kft. könyveibe? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénybe 2019. július 10-étől került bele az I/A fejezet, mely az egyéni vállalkozói tevékenység egyszemélyes kft. formájában történő továbbfolytatásának szabályait rögzíti.

19/C § 1) Az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységének folytatására e törvény szerinti feltételekkel korlátolt felelősségű társaságot alapíthat. A korlátolt felelősségű társaság alapításában az egyéni vállalkozón kívül más személy nem vehet részt.

(2) Nem alapíthat korlátolt felelősségű társaságot a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt.

(3) A korlátolt felelősségű társaság bejegyzését követő öt évig az alapító egyéni vállalkozó nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, valamint nem létesíthet újabb egyéni vállalkozói jogviszonyt.

(4) A korlátolt felelősségű társaság előtársaságként nem működhet.

19/D § (1) E törvény szerinti alapítást megelőzően az egyéni vállalkozó

a) elvégzi az eszközök és kötelezettségek leltározását,

b) meghatározza, hogy az egyéni vállalkozói minőségében szerzett, az egyéni vállalkozó adónyilvántartásában szereplő vagyontárgyak közül mely vagyontárgyak képezik az alapító egyéni vállalkozó vagyoni hozzájárulását és mely eszközöket és kötelezettségeket adja át az alapítandó korlátolt felelősségű társaságnak,

c) elkészíti a korlátolt felelősségű társaság – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. § (4a) bekezdése szerint összeállított – nyitó mérleg-tervezetét, amelynek könyvvizsgáló általi ellenőrzésére nincs szükség, valamint

d) gondoskodik a foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, a korlátolt felelősségű társaságnál történő továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról.

(2) Az egyéni vállalkozó az (1) bekezdés szerinti intézkedések megtételét követő 30 napon belül elfogadja a korlátolt felelősségű társaság alapító okiratát.

(3) Az e törvény szerinti alapítás az egyéni vállalkozóval szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.

(4) Ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság korlátolt felelősségű társaság alapítása miatt szűnik meg,

a) az egyéni vállalkozót az e tevékenysége körében szerzett, illetve ezek céljára lekötött vagyontárgyak tekintetében – ha ezeket a korlátolt felelősségű társaság vagyonaként jelöli meg – megillető jogok, és a vállalkozási tevékenysége során kötött szerződései körében szerzett jogok a korlátolt felelősségű társaságot jogutódként illetik meg, és

b) az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségek a korlátolt felelősségű társaságot jogutódként terhelik továbbá a korábban egyéni vállalkozóként eljáró természetes személy és a korlátolt felelősségű társaság az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnéséig vállalt, az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségekért elévülési időn belül korlátlanul és egyetemlegesen felel.

(5) E törvény szerinti alapítás esetén a 31. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a korlátolt felelősségű társaságra alkalmazni kell.

(6) A cégbíróság a korlátolt felelősségű társaságot bejegyző végzésben rögzíti az e törvény szerinti alapítás tényét, valamint az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát.

A 2000. évi C. törvény (Szt.) 2/A §

(4) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1) bekezdés szerinti közkereseti társaságnak, betéti társaságnak, egyéni cégnek, valamint ügyvédi irodának - tételes leltározással alátámasztott - leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.

(4a) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint alapított egyéni cégnek és korlátolt felelősségű társaságnak az alapítása időpontjával a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával nyitó mérleget kell készítenie azzal, hogy a nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.

Mint látható, a rendelkezés nagyon új, a technikai megvalósítás még kiforratlan. A kérdésekre válaszolva:

– Adóhatással nem jár az átalakulás, feltéve, ha minden eszköz változatlanul átmegy a kft.-be vagyoni hozzájárulásként. Ha az egyéni vállalkozó eszközei egy részét előzetesen kiveszi a vállalkozásból, akkor az még a vagyonkivonás szabályai szerint adózik.

– Nem biztos, hogy jó döntés, ha az alapítói vagyonba nem teszi át a teljes eszközállományt, hanem egy részét előzetesen kiveszi (vállalkozásból kivonás adóhatása), majd ismételten a kft. rendelkezésére bocsátja akár apport, akár adásvétel, akár bérlet vagy más formában, hacsak más érdeke nem fűződik hozzá, ugyanakkor nincs akadálya ennek.

A kft.-alapítás gazdasági tartalmát tekintve az egyéni vállalkozói tevékenység továbbfolytatása; ennek tükrében meg kell határozni a vállalkozó azon kötelezettségét, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő vagyonát leltározza, illetve, hogy kijelölje azokat az eszközöket, amelyeket a társaság rendelkezésére bocsát vagyoni hozzájárulásként vagy egyéb átruházás keretében. Ha az egyéni vállalkozói jogviszony egyszemélyes kft. alapítására tekintettel szűnik meg, az egyéni vállalkozói minőségben szerzett vagyontárgyak – az alapító eltérő rendelkezése hiányában – a kft.-t illetik meg, valamint a kft. válik a természetes személynek az egyéni vállalkozói minőségében kötött szerződéseiből eredő jogok jogosultjává.

Tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozó a teljes vagyonával felel vállalt kötelezettségeiért, kft. alapítása esetén az adott követelés elévülési idején belül az alapító egyéni vállalkozó és a korlátolt felelősségű társaság korlátlanul és egyetemlegesen felel. Ez egy speciális felelősségi szabály.