Egyéb bevételek elszámolása a kettős könyvvitelben 2. – példákkal

Megosztás Tetszik

Kétrészes írásunkban az egyéb bevételek elszámolásának azon sajátos kérdéseit vizsgáljuk, melyek a gyakorlatban problémákat okozhatnak.

Az első részben ismertettük az egyéb bevételek körét, illetve azon tételeket, melyek elszámolása akkor lehetséges, ha azokat a mérlegkészítésig pénzügyileg is rendezik a tárgyévhez kapcsolódóan, továbbá a főszabály alóli kivételeket. Lássuk a többi tudnivalót! 

Az egyéb bevételként elszámolandó gazdasági események egy külön csoportját alkotják azok, melyeket az adott esemény bekövetkeztekor el kell határolni (passzív időbeli elhatárolásként), vagyis a bevételként való tényleges elszámolásuk halasztódik. Itt alapvetően olyan események találhatóak, melyek 2016-ot megelőzően a rendkívüli bevételek között szerepeltek.

Ezen bevételek elhatárolási kötelezettsége mögött alapvetően az összemérés elvét kell keresnünk, mely szerint: az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.

Az elhatárolandó egyéb bevétel tételek az alábbiak:

a) az elengedett kötelezettség összege akkor, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az elengedett kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig,

b) fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összege,

c) a térítés nélkül – visszaadási kötelezettség nélkül – átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értéke,

d) a tartozásátvállalás során harmadik személy által – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összege, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig.

A fentiek alapján tehát az elengedett kötelezettség az elengedés napján ugyan egyéb bevételként számolandó el, de azonnal el is kell határolni, amennyiben részesedésnek, értékpapírnak nem minősülő eszközhöz kapcsolódik. A szóban forgó eszköz jellemzően valamilyen tárgyi eszköz vagy készlet lehet. Ha szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos kötelezettséget engednek el, akkor az elhatárolás alapvetően nem jöhet szóba, az ilyen kötelezettségelengedés véglegesen elszámolandó egyéb bevételként.

Az elhatárolt összeg azonban nem lehet több, mint a kapcsolódó eszköz nyilvántartás szerinti értéke. Az elhatárolást pedig a kapcsolódó eszköz bekerülési értékének költségkénti elszámolásával kell megszüntetni, vagyis a bevétel elszámolása a költségelszámolással párhuzamosan történik meg.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy lássa a példákat!