adozona.hu
Céltartalékképzés a Sberbank csődje miatt?
//test-adozona.hu/szamvitel/Celtartalekkepzes_a_Sberbank_csodje_miatt_9UVSRL
Céltartalékképzés a Sberbank csődje miatt?
Lehet-e, illetve kell-e egy kft.-nek céltartalékot képeznie a 2021. évre a Sberbank csődje miatt? – kérdezte az Adózóna olvasója. Greff Magdolna okleveles adószakértő, a Finacont Kft. munkatársa válaszolt.
A kérdés konkrétan így szólt: "Lehet-e, illetve kell-e egy kft.-nek céltartalékot képeznie a 2021. évre a Sberbank csődje miatt? A cégnek 2021. december 31-én nem volt a bankszámláján egyenleg, viszont 30 millió forint folyószámlahitele volt. A cégnek a Sberbank 2022. február 28-án záró kivonatot adott. 2022. február 28-án 60 millió forint volt a bankszámláján, melyből az OBA térít 100 000 euróig. A számviteli politikában a mérlegkészítés időpontja 2022. március 31. Tehát addigra tudomására jutott a fenti tény. Kell-e a különbözetre céltartalékot képezni? Ha igen, a 2021. vagy a 2022. évre?"
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 41. § (1) bekezdése alapján az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni – a szükséges mértékben – azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre [ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget, valamint a megkötött szerződésből vagy annak elszámolási egységéből várható veszteséget], amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.
Az előbbi, kötelező céltartalék képzését előíró jogszabályhely alapján a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre kell céltartalékot képezni, ha a kötelezettség a mérlegfordulónap időpontjában fennállt, de összege vagy esedékessége még bizonytalan.
Ugyanakkor, ha az adott fizetési kötelezettségnek az összege és az esedékessége ismert, akkor azt a várható kötelezettségek (céltartalék) helyett, a tényleges kötelezettségek között kell könyvelnie a cégnek.
Mint azt a Magyar Nemzeti Banknak a Sberbank végelszámolása kapcsán kiadott közleménye tartalmazza, az adósok szerződésszerű teljesítési kötelezettsége szerint kell megfizetni a törlesztőrészleteket. Az adósok kötelezettségeit az MNB rendelkezései nem érintik. Tudomásunk szerint általában véve a bajba jutott bank hitelállományát ilyenkor átveszi egy kijelölt másik bank, és az eredeti feltételek mentén folyik tovább a hitelviszony. Bár ez a folyamat vélhetően nem zajlik le rövid idő alatt, ennek a folyamatnak nincsen kihatása a fennálló törlesztési kötelezettségre.
Az Sztv. 41. § (2) bekezdése tartalmazza azt az esetet, amikor nem kötelező, csak lehetséges a céltartalékképzés. E szerint az adózás előtti eredmény terhére – a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben – céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan, és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé.
Tekintettel arra, hogy jelen esetben nem beszélhetünk olyan jövőbeni költségről, amelynek összege vagy felmerülése bizonytalan, ezért nincs olyan indok, ami miatt lehetséges lenne céltartalékot képezni.
Hozzászólások (0)