Cégek összeolvadása: főbb lépések és adózási tudnivalók

Megosztás Tetszik

Két kft. az összeolvadást választaná. Mik a feltételei ennek, hogyan kell a gyakorlatban az összeolvadást kivitelezni? – kérdezte olvasónk. Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.

Az átalakulás egy bonyolult, jogilag, számvitelileg és az adózást tekintve is részletesen szabályozott folyamat, amelyhez külső szakértők, ügyvéd, könyvvizsgáló bevonása szükséges. Átalakulás alatt a Ptk. ugyan csak a jogi forma váltását érti, szakértőnk általános, köznapi értelemben értelmezi a kifejezést az összeolvadás főbb lépéseinek és adóhatásainak leírásakor.

A jogi lépéseket a Ptk. (2013. évi V. törvény) 3. Könyv, 1. Rész, 5. Cím, 13. Fejezete szabályozza.

A főbb lépések a következők:

– Átalakulási terv készítése és a tagokkal való közlése [3:41. § (2) bekezdés]. Ez tartalmazza a vagyonmérleg-tervezetet.

– Tagi nyilatkozat az átalakulási terv közlésétől számított 30 napon belül, hogyha nem kívánnak a jogutód tagjai maradni [3:42. § (1) bekezdése].

– Átalakulási terv módosítása, ha szükséges [3:42. § (3) bekezdése].

– Átalakulási terv, az átalakulásról szóló döntés és a döntés közzététele [3:43. § (2) bekezdése].

– Egyesülési terv készítése, amely tartalmazza egyebek között a jogelődök és jogutód vagyonmérleg- tervezeteit, a kiváló tagokkal való elszámolás módját, a tőkeszerkezet átrendezésének módját stb. [3:44. § (2) bekezdése].

– Cégbírósági eljárás, amely az átalakulás bejegyzésével vagy elutasításával ér véget.

Az átalakulásra vonatkozó különös előírásokat a számviteli törvény 114/E paragrafusa tartalmazza. A vagyonmérleg-tervezet, illetve a végleges vagyonmérleg elkészítésénél a 138-141. paragrafusok előírásait kell figyelembe venni. A számviteli törvény még egyéb előírásokat is tartalmaz, amelyek az átalakuláskor fontosak lehetnek, ilyen például a cégérték, üzleti év, kereszttulajdonlás és a részvevők közötti egyéb jogviszonyok, az átalakulás miatti elszámolási szabályok a tagoknál stb.

Adózási szempontból a következő kérdések a fontosabbak:

Kedvezményezett átalakulás: kedvezményezett átalakulás esetén az átalakulás adósemleges lesz, vagyis az átalakulás miatt közvetlenül nem merülhet fel társaságiadó-fizetési kötelezettség. A kedvezményezett átalakulás fogalmát a társasági adóról szóló törvény (tao-törvény) 4. paragrafusának 23/a pontja definiálja. A kedvezményezett átalakulással kapcsolatos adminisztratív szabályokat, valamint a kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő átalakulás adókövetkezményeit a 16. paragrafus írja le.

Átértékelés melletti átalakulás: ha a jogelőd társaság eszközeit az átalakulás során átértékelték, az átértékelés pozitív különbözete a jogelődnél adóalapot képez. Az ügyletben résztvevők választhatnak, hogy alkalmazzák-e az átértékeléskor a kedvezményezett átalakulásra vonatkozó szabályokat (tao-törvény 16. § (2), (9)-(11)  és (15) bekezdései), de ez utóbbi esetben az átértékeléssel érintett eszközöket és kötelezettségeket a jogutódoknál elkülönítve kell nyilvántartani, és a választást az adóhatóságnak be kell jelenteni. Továbbá a jogutódnak a kötelezettségvállalását társasági szerződésbe kell foglalnia (2005/53. Adózási kérdés, Adózási kérdés 61, 2006, Adózási kérdés 70, 2006, 2010/41. Adózási kérdés).

Ha a jogelőd a pozitív átértékelési különbözet összegével nem növelte meg az adóalapot, akkor az átvett eszközök és kötelezettségek könyv szerinti, illetve számított nyilvántartási értéke, vagyis az értékcsökkenés alapja nem változhat meg az átalakulás következtében. Ha a kedvezményezett átalakulás során átértékelés ugyan nem történt, de nem teljesülnek a nyilvántartási, bejelentési stb. feltételek, akkor a jogelőd az adózás előtti eredményét az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke és együttes könyv szerinti értéke különbözetével módosítja.

Az átalakulásban résztvevők szintjén az adómentesség nem végleges, az irányelvvel összhangban csak az adófizetési kötelezettség halasztására kerül sor addig az időpontig, amíg az átalakulásban részt vett eszköz értéke a piacon nem realizálódik, és az eszköz a vállalkozástól fizikailag el nem kerül. Az adókötelezettség realizálását a törvény úgy éri el, hogy értékesítéskor az adóalapot meg kell növelni a kivezetett eszköz könyv szerinti értékével és csökkenteni lehet a számított nyilvántartási értékkel.

Tag adózása: a tag, tulajdonos adókötelezettsége a számviteli elszámolásokból következik. Az anyavállalatba történő beolvadás esetét kivéve, ahol az átvevő vállalat közvetlenül a tőkével szemben rendezi a befektetés és a beolvadó vállalat saját tőke értéke közötti különbséget, a tulajdonos a megszűnt részesedést ráfordításként, a megszűnt részesedésre jutó saját tőkét pedig bevételként könyveli el.

Elhatárolt veszteség: a jogutód a jogelődnél keletkezett veszteség arányosan ráeső részét két feltétel teljesítése esetén használhatja fel. Az első feltétel a meghatározó tulajdonosi kör változatlansága, amely szerint az átvett elhatárolt veszteség csak akkor használható fel, ha a jogutódban közvetlenül vagy közvetve olyan tulajdonos szerez többségi befolyást amely, vagy amelynek kapcsolt vállalkozása ilyennel a jogelődben is rendelkezett. A második feltétel a tevékenység folytatólagossága. Eszerint a jogutódnak a jogelőd által folytatott legalább egy gazdasági tevékenységből árbevételt kell elérnie az átalakulást követő két adóévben.

Adókedvezmény: a jogelőd által megszerzett adókedvezményre való jogosultság a jogutód által továbbvihető, ha teljesíti a jogosultság feltételeit.

Adóév: Az év közbeni átalakulás esetén az adókedvezmény vagy elhatárolt veszteség felhasználhatóságának végső dátuma változhat amiatt, hogy a megszűnő társaság a megszűnéssel lezárja az adóévet, míg az átvevő társaság az év végén zárja a másik adóévet, tehát a pl. 10 éves adókedvezmény felhasználási ideje praktikusan egy évvel lerövidül.