Behajtási költségátalány több évre visszamenőlegesen? Így lehetséges

Megosztás Tetszik

Bevezetése óta nagy fejtörést, galibát okoz a behajtási költségátalányra vonatkozó, folyton változó szabályok értelmezése. Olvasónk meglepődve tapasztalta, hogy a szállítója két-két és fél évvel ezelőtti számlák esetében terhelt rá behajtási költségátalányt az egyéni vállalkozására. Hunyadné Szűts Veronika, igazságügyi adó- és járulékszakértőnk válaszolt.

Egyéni vállalkozó (egyszeres könyvvitelű) egy szállítónak pár nap késéssel fizetett. A szállító az egyéni vállalkozásnak megküldött, 2016. március 21-ei keltezésű egyenlegközlő levelében számlánként kimutatta a késedelmesen fizetett számlák utáni 40 eurós költségátalány-tartozásokat (korábban soha nem követelt költségátalányt a vállalkozótól). A számlák dátumai a következők (kelte, fizetési határidő, kiegyenlítés dátuma sorrendben):
– 2013.09.20.; 2013.10.05.; 2013.10.04.
– 2014.06.13.; 2014.06.28.; 2014.06.30 (28-a szombatra esett)
– 2014.07.03.; 2014.07.18.; 2014.07.23.

Ezek egyedi gyógyszerrendelések voltak, külön szerződést nem kötöttek az ügyletre a felek. Olvasónk véleménye szerint csak a 3. számlára lenne jogos a 40 euró. A szállító háromszor 40 eurót rótt ki rám a fentiekben bemutatott számlákra, holott az első számlát a fizetési határidő előtt megfizette a vevő, a másodiknál szombatra esett az esedékesség, a rá következő hétfőn kapta meg az összeget a szállító. A harmadikat valóban pár nappal később fizette ki a vállalkozás. Olvasónk kérdése, hogy jogos-e a szállító követelése 2016. 03. 21-én – két- két és fél év elteltével –, miközben az előző években nem jelezte ezt?

Eredetileg a 2013. július  1-jét követően megkötött szerződésekre kellett alkalmazni a behajtási költségátalányt. Akkor még úgy, hogy a kötelezettnek azt magától meg kellett fizetnie – és könyvelnie is –, ha késedelembe esett. A jogosultnak azt nem kellett külön követelnie – és a könyveiben sem kellett nyilvántartania, amíg meg nem kapta –, hanem lemondhatott róla.

A törvény 2016. 03. 24-étől hatályos módosításával a hangsúly a "másik oldalra" került, a jogosult követelheti az átalányt, de ha ezt egy éven belül nem teszi, akkor már nem is teheti. Az átmeneti szabályok szerint azonban a módosítás hatályba lépését megelőző időszakra is az új szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jogvesztő határidő – azaz az egy év – 2016. 03. 24-től számítódik.

Szerződés a szóbeli szerződés is – vagyis a módosítástól a kereskedelmi szerződés is –, így, ha a terméket megrendeli, befogadja, a számlát kiegyenlíti stb. a szerződés ráutaló magatartással létrejött.

Az átalánydíjat felszámítani a késedelembe esés napjától lehet, itt tehát nem számít, hogy az milyen napra esett, azaz, hogy a fizetési határidő mikor járt le.

Ennek alapján a jogosult a felsorolásban szereplő második számla esetén is jogosan követeli az egyéni vállalkozótól a költségátalányt. Az első számlánál – amelynek a fizetési határideje 10.05-e volt, és 10.04-én kiegyenlítette az összeget az egyéni vállalkozó (a szállító nyilvántartása szerint is) – az a kérdés, hogy mikor érkezett meg az összeg a szállító számlájára. Ha a vevő igazolni tudja, hogy kiegyenlítette időben a vételárat, akkor arra a számlára nem követelheti jogosan a szállító a költségátalányt.