BMW lízingje: kérdések a kkv-k beruházási kedvezményével és a fejlesztési tartalékkal kapcsolatban

Megosztás Tetszik

Kft. személyautót lízingelt 2021-ben. Ezzel összefüggésben a fejlesztési tartalék képzésével, felhasználásával és a tao-alap csökkentésével, illetve mindezek feltételeivel kapcsolatban kérdezte az Adózónát olvasónk, Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: kft. újonnan lízingelt a 2021-es adóévben egy BMW személygépkocsit, mely után a cégautóadót megfizeti. A 14-es főkönyvi számon van nyilvántartva. A társaságiadó-bevallásban a kis- és középvállalkozások beruházási kedvezményébe be lehet-e számítani az összegét az adóalap-csökkentő tételek között? Ha beleszámítja ide az összegét, akkor van valami szabály rá, hogy adott ideig nem adhatja el? Egyidejűleg a fejlesztési tartalék is feloldható rá? A fejlesztési tartalékkal kapcsolatosan kérdésem még, hogy használt tárgyi eszközre is fel lehet oldani vagy csak újra? A kötelezettségek között nyilvántartott lízingdíjra (a BMW után) képezhet céltartalékot a 2021-es évben a kft. (az összeg kb. 10 000 ezer forint)?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (tao-törvény) 7. § (1) bekezdés zs) pont szerint az adózás előtti eredmény a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével csökkenthető az egyéb törvényi feltételek [tao-törvény 7. § (11)–(12) bekezdés] teljesülése esetén.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 26. § (4) bekezdése szerint a műszaki berendezések, gépek, járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépeket, erőművi berendezéseket, egyéb gépeket, berendezéseket, műszereket és szerszámokat, szállítóeszközöket, hírközlő berendezéseket, számítástechnikai eszközöket, a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légiközlekedési eszközöket, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházást, felújítást.

A 64/2001. számviteli kérdésben adott jogszabály-ismertetés szerint a jármű abban az esetben tekinthető a tevékenységi profilt meghatározó járműnek (tehát akkor lehet a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolni), ha a tevékenység tárgyául szolgál, vagy a tevékenység folytatásához szorosan kapcsolódik és – mindkét esetben – a vállalkozás azt a tevékenységéhez rendszeresen (nem csak egy-egy esetben) használja, továbbá ha a végzett tevékenység a jármű használata nélkül a szokásos módon nem folytatható. Ha például a BMW a vezérigazgató személyes használatára van fenntartva. akkor nem sorolható a műszaki berendezések, gépek, járművek közé. Odasorolható viszont akkor, ha például gépjármű vezetői oktatási tevékenységet végző vállalkozásnál az oktatás tárgyául szolgál.

Ha élhet a vállalkozás az adózás előtti eredmény csökkentésével, akkor a tao-törvény 8. § (1) bekezdés u) pont szerint a csökkentés adóévét követő négy adóéven belül üzembe kell helyezni az eszközt, továbbá az nem sorolható át az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé, nem idegeníthető el. Ha ez mégis megtörténik, akkor a levont összeg kétszerese növeli az adóalapot. A tao-törvény 8. § (1) bekezdés ud) alpont szerint elidegenítésnek minősül a juttatásként történő átadás, az értékesítés, apportálás, a térítés nélkül átadás, valamint a pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszköznek a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatti visszaadása,

A 7. § (1) bekezdés zs) pont szerinti adóalap-csökkentés érvényesítése nem zárja ki a fejlesztési tartalék feloldását. A fejlesztési tartalék használt tárgyi eszköz beruházása esetén is feloldható. Tiltás a tao-törvény 7. § (15) bekezdés szerint az apportként kapott, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra vonatkozik, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. Ez utóbbi alól kivételt jelent a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény.

A lízingbe adóval kötött szerződés alapján a kötelezettségek között kimutatott tartozásra céltartalék nem képezhető, tekintettel arra, hogy ezen kötelezettségre nem állítható, hogy összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan.