Állattenyésztési számvitellel bajlódik? Válaszok fogós kérdésekre

Megosztás Tetszik

Az állattenyésztési ágazat könyvviteli elszámolása összetett, speciális feladat – számos esetben a számviteli ismereteken túl egyéb szakmai (például agrármérnöki) ismeretek is szükségesek. Az állatállomány változásának könyvelésével kapcsolatos olvasói kérdésre Sinka Júlia, adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.

„Van egy bt., ami mezőgazdasággal foglalkozik (növénytermesztéssel és állattenyésztéssel). 1999-ben alakult. 2008-tól újra kell könyvelnem, mert az előző könyvelő semmit nem könyvelt. A növénytermesztéssel tisztában vagyok, az állattenyésztés terén még nem. Szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoznak. Az ügyvezetőtől kaptam az állományváltozásról egy táblázatot és abból dolgoztam. 5 számlaosztályba könyvelném. 8 anyatehén van, azokat a tenyészállatokhoz soroltam. 151 főkönyvi számla értékcsökkenést már nem számolok rájuk, mert megnéztem, 5-6 év a leírás. 8 bikám van, azokat a hízóállatok közé soroltam, 242 főkönyvi számla. Illetve vettek 2008-ban 3 db borjút és született 6 db saját borjú (növendék állatok). A vásárlást úgy könyveltem, hogy 511, majd átkönyveltem a T241-K 581-re (a 3 darab borjú, 184 kilogramm összesen). A szaporulatot pedig T 241-K581 6 darab borjú, az ügyvezető mondására 25-30 kilogramm és 25 000 Ft/kg. Takarmányt, illetve gyógyszert nem találtam, csak széna, illetve szalmavásárlást. Azt rátettem a 241-es főkönyvi számlára. 2009 év végén a borjúkat át fogom minősíteni hízóállatokká, illetve majd lesz, ami anyatehén lesz. Év végén kell még valamit könyvelni, kiszámítani, illetve mire kell még figyelni értékesítéskor a tenyészállatok, hízóállatok és a növendékállatok esetén?” – áll olvasónk kérdésében.

Az állattenyésztés költségeit – ahogyan a kérdésfeltevő is utal rá – költségnemek szerint az 51-57. számlacsoportokban megnyitott számlákon kell elszámolni. (Így például az állattenyésztés közvetlen önköltségében – anyagköltség – számoljuk el az állatokkal feletetett takarmány költségét is.) Amennyiben a vállalkozás tevékenységének volumene azt indokolja, célszerű a 6-os, 7-es számlaosztály számláinak vezetése is.

A megadott adatokból következtetve a szóban forgó bt. esetében csak a költségnem-számlák alkalmazásával is áttekinthető lehet a cég számviteli rendszere. Az állattenyésztési ágazat könyvviteli elszámolása összetett, speciális feladat, számos esetben a számviteli ismereteken túl, egyéb szakmai (például agrármérnöki) ismeretek is szükségesek, amelyeket a társaság ügyvezetője, az állattenyésztés szakemberei adhatnak át a könyvelőnek.

A kérdező alapvetően helyesen ítéli meg a feladatokat – állapította meg szakértőnk néhány lényeges kiegészítést hozzáfűzve az olvasónk által leírtakhoz.

Általánosságban úgy foglalhatóak össze a lényeges szabályok, hogy a tenyészállatokra a tárgyi eszközökre vonatkozó számviteli előírásokat kell figyelembe venni – így például beszerzésük „beruházás”, amit „aktiválni” kell –, míg a növendék, hízó- és egyéb állatokra a forgóeszközökre, ezen belül is a saját termelésű készletekre irányadó előírásokat kell megfelelően alkalmazni, értékelésük előállítási közvetlen önköltségen történik (utókalkuláció módszerével).

A tenyészállatok értékcsökkenési leírására a kérdésben is vázolt lineáris módszer ajánlott. Az ezzel kapcsolatban lényeges maradványérték sajátos kategória, ugyanis maga a maradványérték is egy élő állatot jelent, amely a bekerülési értékhez viszonyítva jelentős értéket képvisel – azaz szinte kizárt, hogy az nulla legyen. A maradványérték megállapítása az állat hasznos élettartama – erre a kérdésben is hivatkozott, az állat fajtájától függő irányszámokat határoz meg a szakirodalom –, azaz a selejtezése végén várható tömegének és a várható eladási árának a szorzata.

A kérdésben említett bikák hízóállatként való besorolása kapcsán lényeges, hogy abban az esetben, ha a tenyészállatok kategóriájából való átsorolásról (lényegében „selejtezésről”) van szó, akkor az aktuális vágóérték (selejtezéskor mért tényleges élőtömeg szorozva a selejtezéskor érvényes felvásárlási árral) a maradványérték, ezzel kell azt a 242. főkönyvi számlán nyilvántartásba venni.

A kiselejtezett tenyészállat könyv szerinti értéke és a tényleges maradványérték közötti különbözetet el kell számolni. Ha a könyv szerinti maradványérték a nagyobb, akkor terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni (T 8664 – K 158), míg ha a könyv szerinti érték kisebb, és van elszámolt terven felüli értékcsökkenés, visszaírás, annak összegéig (T 158 – K 9664). Az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést ki kell vezetni (T 158, 159 – K 151). Ugyancsak ki kell vezetni – ha volt – az elszámolt értékhelyesbítést is (T 417 – K 157).

A növendék- és hízóállatokkal kapcsolatosan a számvitelről szóló törvény (Szt.) 28. § (3) bekezdése kimondja, hogy azok tömegük gyarapodásával szolgálják a vállalkozás tevékenységét. A tömeg gyarapodása ebben az esetben a saját termelés elszámolására vonatkozó szabályok szerint (mind a költségelszámolás, mind a saját teljesítmény aktiválása esetében) számolandó el.

Ezzel összefüggésben (is) a 248. Állatok készletérték-különbözete főkönyvi számlát mindenképpen meg kell nyitni, ha a vállalkozásnak növendék, hízó- vagy egyéb állatai vannak. Ugyanis ezeknél az állatcsoportoknál egyedi önköltségen vezetett nyilvántartásra általában nincs lehetőség, így jellemzően csak elszámoló áras nyilvántartás vezethető.

A készletérték-különbözet (KÉK) elszámolása, felosztása kapcsolódik – például – a növendék állatok hízóba állításához, elhullásához vagy értékesítéséhez. A növendékállatok szaporulatának, illetve tömeggyarapodásának elszámolása közvetlen önköltségen T 241 – K 581, illetve elszámolási egységáron T 248 – K 581 és T 241 – K 248.

A növendék, hízó- és egyéb állatok értékesítésének elszámolása – az értékesítés árbevételkénti elszámolása mellett – elszámolási egységáron T 81-84- K 241-243. Tenyészállat értékesítése esetén a nyilvántartásból való kivezetés a selejtezésnél fentebb részletezettek szerint történik.

Év végén a KÉK átvezetése és felosztása, illetve az STKÁV (Saját termelésű készletek állományváltozása) számla zárása is kapcsolódik az egyébként szokásos feladatokhoz.