adozona.hu
A mérlegkészítés időpontja – április, május legyen, esetleg február?
//test-adozona.hu/szamvitel/A_merlegkeszites_idopontja__aprilis_majus_l_UZIQ2J
A mérlegkészítés időpontja – április, május legyen, esetleg február?
Nem mindegy? Csak készüljön el és helyezzük letétbe május 31-éig! Anélkül, hogy bármiféle kutatást végeztem volna a kérdésben, biztos vagyok benne, hogy a vállalkozók többsége egyetértően bólogatna fentiek hallatán. Pedig nagyon fontos döntésről van szó.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) valójában a gazdálkodó beszámolókészítéssel kapcsolatos feladatait írja elő.
Minden ellenkező híreszteléssel szemben, a beszámoló elkészítéséért a gazdálkodó szervezet vezetése a felelős, és nem a könyvelő. A jogalkotó ugyanis tisztában volt azzal, hogy még a szakterületén legfelkészültebb könyvelő sem lehet birtokában minden olyan információnak, amelyek a pontos beszámoló összeállításához szükségesek.
Például nem ismerheti minden ügylet szerződési hátterét, a társaság tulajdonosainak a vállalkozás irányítását befolyásoló szándékait, akár egy olyan „egyszerű” ügy kapcsán sem, mint egy tárgyi eszköz cég számára hasznos élettartama.
Olvassa el a témához kapcsolódva az Adózóna „Devizában beszerzett tárgyi eszköz: így kell meghatározni a bekerülési értéket”, „Nem veszi át a korábbi ügyfél a könyvelési anyagokat: ki felel az iratok megőrzéséért?” és „Alig alakult meg a kft., máris vége lett. Könyvelői feladatok” című írását! |
A számviteli törvény 3. § (6) bekezdésének 1. pontja szerint: „Mérlegkészítés időpontja: a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon – az üzleti év mérlegfordulónapját követő – időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni.”
A megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelések elvégzéséhez jellemzően nem elegendőek azok az adatok, amelyeket a könyvelő a főkönyvben, az analitikákban lát, gyakran nélkülözhetetlenek olyan információk is, amelyeket a tulajdonosoktól, a cég vezetőitől kaphat meg.
Ahhoz, hogy a vállalkozás adott üzleti évéről készített beszámolója csakugyan a valós helyzetet mutassa be, szükség van – például – arra, hogy
- az értékvesztések elszámolása és visszaírása kapcsán az adott eszköz piaci értékét meghatározzák;
- a tárgyi eszközök mérlegfordulónapi állapotának ismerete annak megítéléséhez, nincs-e szükség terven felüli értékcsökkenés elszámolására;
- az adóévi beruházások aktiválásával kapcsolatos és az értékcsökkenési leírás megállapításához szükséges adatok;
- az adósok minősítéséhez szükséges információk stb.
Ezek, és az e körbe tartozó feladatok egyrészt önmagukban is időigényesek, másrészt a könyvelőnek a vállalkozás vezetőségétől beszerezhető adatokra is szüksége van – ez ugyancsak növeli a számviteli törvény által elvárt minőségű beszámoló összeállításához szükséges időt.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja milyen mérlegkészítési időpontot célszerű választani, illetve megismerhet a fentiekkel kapcsolatban egy valóságban is lezajlott esetet és annak tanulságait!
Hozzászólások (0)