hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Jelentős összegű hiba számviteli kezelése – példákkal

  • Szipszer Tamás adótanácsadó, mérlegképes könyvelő

A magyar számviteli törvény 18. paragrafusa egyértelműen rögzíti, hogy az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia. Ehhez az szükséges, hogy a különböző gazdasági eseményeket tartalmuknak és mértéküknek megfelelően rögzítsük a könyvekben.

Természetesen a számviteli rögzítés során óhatatlanul követhetünk el hibát, melyet javítani kell. Ha a hibás rögzítés számvitelileg még le nem zárt üzleti évhez kapcsolódik, akkor azt egyszerű módosító könyvelési tétellel javítjuk a tárgyévre vonatkozóan.

Ha azonban az érintett hiba már lezárt üzleti évet érint, akkor szükség lehet a korábbi lezárt üzleti év módosítására. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) azonban csak akkor írja elő a korábbi üzleti évek adatainak utólagos módosítását, ha a hiba „jelentős összegű”. Mindez azt jelenti tehát, hogy ha adott lezárt üzleti évhez kapcsolódó hibák a nagyságukból adódóan nem érik el a „jelentős mértéket”, akkor azokat a hiba feltárásának üzleti évében kell elszámolni tárgyévi könyvelési tételként.

Olvassa el számvitel témakörben az Adózóna "Értékcsökkenési kulcs módosítása a koronavírus-járvány miatt", valamint "Egyéb bevételek elszámolása a kettős könyvvitelben" című írásait is!
A jelentős összegű hiba fogalmát a számviteli törvény 3. § (3) bekezdésének 3. alpontja határozza meg, mely szerint jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően – megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő, (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan kell értelmezni – példákkal is alátámasztva – a fenti definíciót!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink