adozona.hu
2020. évi osztalékelőleg: mikor lehet közbenső mérleg alapján fizetni?
//test-adozona.hu/szamvitel/2020_evi_osztalekeloleg_4HJPJR
2020. évi osztalékelőleg: mikor lehet közbenső mérleg alapján fizetni?
Tetszik
Megteheti-e egy kft., hogy 2020. februári közbenső mérleg alapján osztalékelőleget fizessen a tagjainak? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
A kérdés részletesen így hangzik: egy kft. 2020. 02.10-ei közbenső mérleg alapján osztalékelőleget fizet tagjainak, melyet a 2008-02 járulékbevallásban szerepeltet, az szja levonása és átutalása megtörtént a NAV felé. A 2019. évi eredmény 8,5 millió, és eredménytartalékban van 12,5 millió, osztalékelőlegnek 16 milliót vettek fel. Kérdésem, hogy mikor mit kell könyvelni és hol kell szerepeltetni?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) előírása szerint az osztalékelőleg fizetését közbenső mérleggel kell megalapozni.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírása szerint a közbenső mérleget – a vállalkozó által meghatározott fordulónapra vonatkozóan – a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő nap és a közbenső mérleg fordulónapja közötti időszak gazdasági eseményeinek figyelembevételével kell elkészíteni. A Szt. szerint osztalékelőlegként csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett – a közbenső mérlegben kimutatott – saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
Ezen előírások alapján tehát osztalékelőleg a lezárt üzleti év fordulónapja és a közbenső mérlegben megjelölt fordulónap közötti időszakra készített közbenső mérleg alapján fizethető. Ebből következően 2019. évi osztalékelőleg legfeljebb olyan közbenső mérleg alapján fizethető, amelynek fordulónapja – naptári évvel azonos üzleti év esetén – 2019. december 31-e. A 2020. 02. 10. fordulónappal 2019. évi osztalékelőlegről tehát nem lehet dönteni.
Az osztalékelőleg kifizetése 2020. 02. 10. fordulónapra készített közbenső mérleg alapján csak akkor jogszerű, ha a 2019. évi beszámoló elfogadása ezt megelőzően megtörtént. Ekkor a kifizetett összeg 2020. évi osztalékelőlegnek minősül, és 2020. évben tagokkal szembeni követelésként kell könyvelni, és a 2020. évi beszámolóban is követelésként kell kimutatni.
Ha viszont az említettek egyike sem áll fenn, akkor a kifizetés nem jogszerű, az nem minősülhet sem 2019. évi, sem 2020. évi osztalékelőlegnek. Van ugyan olyan álláspont (Számviteli Levelek 404. szám, 7903. kérdés), mely szerint a kifizetés a kifizetés évi (itt ez a 2020. év) várható osztalék terhére történhetett, és azt a kifizetés évi beszámolóban megállapításra, jóváhagyásra kerülő osztalékba kell majd számításba venni. Ezen álláspont sem jelenti azonban azt, hogy a kifizetés jogszerű, mivel azt nem alapozta meg jogszerűen elkészített közbenső mérleg.
[Ptk. 3:186. §, 3:263. §, Szt. 21. § (1) bekezdés, 39. § (4) bekezdés]
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (1)
Minden tiszteletem a szakértő asszonyé, de majd akkor tessék kötni a 2020.02.10-i osztalékkifizetést a 2019-es beszámoló elfogadásához, ha erről van jogszabályi előírás (de nem is lehetne ilyen törvényi szakasz). Ha a közbenső mérleg hitelesen és valós kép részeként kimutatja az eredményt és a szabad eredménytartalékot 2020.02.10-én, akkor az osztalékfizetés korlátozásának nincs helye!
A "nem jogszerű" kifejezésekkel való fenyegetőzés se helyes. Ha valamilyen adóhatósági konspiráció eredményeképpen megtámadná a NAV a fentiek szerint teljesen jogszerű osztalékelőleget, akkor is legfeljebb a tulajdonosok számára adott kölcsönnek minősíthetik azt át - ha az adózó nem viszi végig, az Alkotmánybíróságig és az Európai Unió Bíróságáig bezárólag a jogorvoslatot.
Az átminősített osztalékelőleg 16 milliós összege alapján a kölcsön kötelező kamata 16m*(MNB+5%)= 944eFt. Ez február 10 utáni beszámoló elfogadás esetén valamennyivel több lenne, ha a 2020-as év számviteli beszámolójában 2021 tavaszán állapítanák meg az osztalékelőleget elérő, vagy meghaladó osztalékot (Szja tv. 72.§). A 944eFt nyereségadó hatása minimális, mintegy 85eFt lenne, 9% társasági adó mellett.
Egyébként az Alaptörvény szerinti tulajdonhoz való joggal amúgy is hadilábon áll a számviteli törvény, vagy nem engedi a vállalkozás saját vagyonához hozzá a tulajdonost, vagy egyenesen kötelezi, hogy szándéka ellenére azt költse el (lásd tőketartalék kivonhatóságának korlátai és jegyzett tőke leszállítása esetén a "kötelező" osztalék). A számviteli törvény ezen hiányosságaira és hibáira évtizedekkel ezelőtt felhívtam a figyelmet. Amikor ezt (is) kifogásoltam, akkor egész véletlenül kitettek az Országos Számviteli Bizottságból. Így megy ez.