hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Távértékesítés és szolgáltatásnyújtás az EU-ban: az elektronikus piacterekre vonatkozó szabályok

  • Greff Magdolna okleveles adószakértő

Korábbi cikkeinkben bemutattuk a távértékesítéshez és a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó adókötelezettségek teljesítését egyszerűsítő és támogató egyablakos rendszereket, mostani írásunkban a platformokra vonatkozó szabályozást tekintjük át.

A kereskedelem szereplői a termékek távértékesítésének jelentős részét elektronikus felület (például: online piactér, platform, portál) közvetítésével bonyolítják le. A Héa-irányelvben megfogalmazott új szabályozás a hozzáadottérték-adó hatékony beszedésének biztosítása érdekében azokat az adóalanyokat, akik az említett elektronikus felületek révén elősegítik a termékek távértékesítését, bevonja az értékesítéseket terhelő áfa beszedésébe azáltal, hogy a rajtuk keresztül értékesített termékeknél – meghatározott esetben – adófizetésre kötelezetté teszi őket. Ennek megfelelően az áfatörvény a platformokra, elektronikus piacterekre vonatkozó teljesen új előírással egészült ki. A szabályozás két esetben tekinti adófizetésre kötelezettnek a platformokat:

– amikor a platform (elektronikus felület) harmadik államból 150 eurónak megfelelő pénzösszeget meg nem haladó belső értékű küldeményként importált termék távértékesítését segíti elő, valamint

– amikor a platform (elektronikus felület) a termék közösség területén történő – a közösségben nem letelepedett adóalany által nem adóalany részére történő – értékesítését segíti elő (ide kell érteni azt az esetet is, amikor a termék feladási és rendeltetési helye ugyanaz a tagállam).

A jogszabály mindkét esetben azt vélelmezi, hogy a platform a termék beszerzője és értékesítője is egyben, tehát áfa szempontjából ezekben az esetekben két termékértékesítés teljesül: az első ügylet az eredeti eladó és a platform között, a második ügylet pedig a platform és a vevő között jön létre. Ennek megfelelően 2021. július 1-jétől a platformokat az általuk elősegített ügyletek után adófizetési kötelezettség terheli, mely kötelezettségüket az egyablakos rendszeren keresztül is teljesíthetik.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük azokat a szabályokat, amelyek szerint megállapítható, hogy mikor kell a platformot úgy tekinteni, mint amely termék értékesítését segíti elő, s milyen adókötelezettségeket von ez maga után!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink