A pihenőidő értelmezéséről döntött a Kúria

Megosztás Tetszik

A munka- és pihenőidő szabályai az alapvető jelentőségű foglalkoztatási rendelkezések részét képezik. Az alábbiakban a pihenőidőre vonatkozó törvényi előírások Kúria általi értelmezését (BH2022.161.) mutatjuk be.

A felperes 2014. szeptember 1-jétől állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperessel, illetve jogelődjével uszodamester munkakörben egy általános iskola uszodájában. A munkáltató havi munkaidőkeret alkalmazásával foglalkoztatta heti 40 órás munkaidőben. Munkaidejét akként osztotta be, hogy hétfőtől péntekig naponta 13 óra 30 perctől 20 óra 30 percig, illetve havonta 3 három esetben vasárnap és 1 napon szombaton 13 óra 30 perctől 18 óra 30 percig kellett munkát végeznie.

A munkaköri feladatai közé tartozott a medencék területeinek biztonsági felügyelete, a technikai üzemeltetés segítése, a minőség és ürítőrácsok épségének és a medence burkolata épségének vizsgálata, a medencék ürítésének őrzése, javító és karbantartó munkáltatok végzése.

A felperes munkavállaló 2016. május 1-jétől 2020. április 30-áig terjedő időtartamra 783 234 forint pihenőnapon végzett munkáért járó bérpótlék és késedelmi kamata, 289 251 forint vasárnapi pótlék és késedelmi kamata, valamint 2 500 000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Érvelése szerint a munkáltató nem biztosította számára a jogszabályban előírt heti pihenőidőt, illetve jogalap nélkül került sor vasárnapi foglalkoztatására. A munkáltató alperes ezen állításokkal nem értett egyet.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy mik a pihenőidő kötelező szabályai, továbbá, hogy a konkrét ügyben hogyan döntött a Kúria!