Fontos jogegységi döntés a Kúriától! Lazábban kell értelmezni a munkaidő-nyilvántartási kötelezettséget

Megosztás Tetszik

A munkaidő-nyilvántartás a munkáltató alapvető kötelezettsége, melynek pontos részletszabályait azonban a munka törvénykönyve nem tartalmazza. Ezért fontos, hogy a törvényben rögzített alapvető szabályokat a bíróságok hogyan értelmezik. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának friss 1/2022. JEH határozata ezen szabályokat értelmezi. Cikkünkben összefoglaljuk a döntés hátterét és megállapításait.

Alapvető fontosságú a munkaidő-nyilvántartás

A munkaidő-nyilvántartásnak több funkciója van. Egyrészt a munkavállaló számára tanúsítja (ellenőrizhetővé teszi) a munka- és pihenőidő munkáltató által történő beosztásának részleteit, másrészt ellenőrizhetővé teszi a jogszabályoknak való megfelelést a foglalkoztatásfelügyelet számára.

A munka törvénykönyve (Mt.) 134. paragrafusának (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság, valamint az önként vállalt túlmunka tartamát. A munkaidő-nyilvántartás vezetése a munkáltató alapkötelezettsége. Az a körülmény pedig, hogy a munkáltató a törvény által előírt munkaidő-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve, ha egyéb okból a munkaügyi per során sem tudja rendelkezésre bocsátani a munkaidő-nyilvántartásával kapcsolatos dokumentációt, nem eshet latba a munkavállaló hátrányára.

A bíróság ilyen esetben a közvetett bizonyítékok értékelésével állapíthatja meg a munkavállaló által teljesített (túl)munka idejét (BH2009. 120.). A nyilvántartással szembeni egyik legfontosabb elvárás, hogy naprakész legyen, abból ugyanis pontosan ki kell derülnie, mennyi a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, és mikori a készenlét kezdő és befejező időpontja. Arról azonban a törvény semmit sem mond, hogy a munkaidő-nyilvántartást pontosan hogyan kell vezetni. A munkaidő-nyilvántartásnak ugyanakkor hitelesnek és ellenőrizhetőnek is kell lennie.

A Kúria ugyanakkor nemrégiben hozott jogegységi határozatában kimondta: a naprakészség elve nem követeli meg az események azonnali dokumentálását, a a munkaidő-nyilvántartás helye nincs törvényben rögzítve.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen ismertetjük a Kúria-döntést!