hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Trükkök munkaviszonyban, amelyekkel nem érdemes megpróbálni kijátszani a szabályokat

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Gyakran megkísérlik a munkavégzésre szerződő felek kijátszani a hatályos szabályozást egyoldalú vagy kölcsönös előnyök érdekében, a következményekkel azonban nincsenek tisztában. Cikkünkben a jogsértések legjellemzőbb eseteit mutatjuk be.

Leplezett szándék

A munka törvénykönyve akként rendelkezik, hogy semmisnek kell tekinteni a munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével létrejött megállapodást. Ilyennek tekintette a bíróság azt az esetet, amikor a munkáltató a háromhónapos próbaidő lejárta előtt a munkaviszonyt határozott idejűvé módosította, majd pedig a betegeskedő munkavállaló munkaviszonyát nem hosszabbította meg. A munkavállaló munkaügyi bíróságon vitatta a munkaviszony megszűnésének jogszerűségét. A bíróság megállapította, hogy a munkaszerződés módosításának célja a próbaidő szabályainak kijátszása volt, így semmisnek minősül. A semmis megállapodásra tekintettel a bíróság a munkaviszonyt határozatlan időtartamúnak tekintette, a szerződést a munkáltató jogszerű felmondás mellőzésével, jogellenesen mondta fel.

Jó erkölcsbe ütköző megállapodások

Az Mt. 27. paragrafusa alapján semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre, illetve nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik. A jó erkölcs a társadalmi közmegegyezés visszatükröződése, mely egy általános értékítélet, és mint ilyen, független a munkáltató és a munkavállaló érdeksérelmétől. A jó erkölcsbe ütközést a szerződéskötés állapotában kell vizsgálni, illetve a jogügylet tartalmilag, valamint joghatását tekintve is ütközhet jó erkölcsbe.

Jó erkölcsbe ütközőnek értékelte a bíróság például azt az esetet, amikor a munkáltatói jog gyakorlója a házastársával olyan versenytilalmi megállapodás megkötését engedélyezte, amelyik kizárólag a munkavállaló számára volt előnyös (Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.979/2018/7.). Egy másik esetben azt mondta ki a bíróság, hogy a várható és időben közelgő munkaviszony-megszüntetéshez kötődő juttatások nagymértékű emelése jogszerű indok nélkül a társadalom általánosan elfogadott erkölcsi felfogása szerint kirívóan méltánytalan. Az általánosan elfogadott erkölcsi normákat nyilvánvalóan sérti, tehát ez a szerződéses kikötés a jó erkölcsbe ütközik (Kúria Mfv. I. 10.369/2017.).

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben további, bírósági ítéletekkel is alátámasztott kerülendő magatartási, szerződési formákat ismerhet meg!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink