Tilos a próbamunka! Csak így lehet tesztelni a leendő dolgozót

Megosztás Tetszik

A próbaidő kikötésével a munkáltató és a munkavállaló lehetőséget nyer arra, hogy „kipróbálják” egymást, és e próba sikerétől vagy sikertelenségétől teszik függővé munkaszerződés hatályának a megszűnését. Kérdés, hogyan, és meddig lehet jogszerűen kikötni a próbaidőt, ennek tartama alatt hogyan szüntethető meg a munkaviszony, kiadható-e szabadság?

A Munka törvénykönyve (Mt.) 45. § (5) bekezdése szerint a felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb tartam kikötése esetén a felek a próbaidőt meghosszabbíthatják legfeljebb egy alkalommal, azonban összességében így sem haladhatja meg a három hónapot. Kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap lehet (Mt. 50.§ (4) bekezdés).

Próbaidő kizárólag a munkaszerződésben köthető ki, írásban. Erre csak a munkaviszony létesítésekor van lehetőség, későbbi időpontban már nincs. A vonatkozó bírói gyakorlat szerint a próbaidő kikötését a munkába lépést követően akár néhány napos késedelemmel sem lehet joghatályosan pótolni.

Próbaidő kiköthető mind a határozott, mind a határozatlan tartamú munkaviszony létesítésekor. Annak sincs akadálya (azonban célszerű körültekintően eljárni), hogy rövidebb határozott időtartamú munkaviszony esetén a próbaidő és a munkaviszony időtartama azonos legyen, így előfordulhat, hogy a felek három hónapra létesítenek munkaviszonyt, és a próbaidő tartamát is három hónapban határozzák meg.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből egyebek között kiderül, milyen szabályokat kell betartani a szabadság kiadása, a munkaviszony megszüntetése esetén.