hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A Kúria fontos döntései munkavédelmi ügyekben

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

A Kúria az elmúlt hónapokban több olyan döntést is hozott, amelyek a munkáltató munkahelyi balesetért való felelősségét, illetve a kimentési lehetőségek határait vizsgálják. Ezen döntésekből mutatjuk be a legfontosabbakat.

A munkáltató számára a munkavégzés feltételei vonatkozásában nem csupán a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), hanem a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) is kötelezettségeket állapít meg. A munkáltató fő kötelezettsége azonban változatlanul az, hogy köteles az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani.

A munkahelyi balesetért való felelősség szabályai nem korlátozhatók

Az EBH2016.M.12. számú ügyben a Kúria azt vizsgálta, hogy a munkáltató szabályzata, illetve az ügyvezető utasítása munkahelyi baleset esetén mennyiben korlátozhatja a munkáltató fizetési kötelezettségét, illetve mennyiben határozhatja meg a kárigény vizsgálata esetén követendő eljárást. A Kúria rámutatott arra, hogy a munkáltató az Mt. 166. § (1) bekezdése alapján köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Az Mt. 167. § (1) bekezdése pedig azt mondja ki, hogy a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Ezzel összefüggésben a Kúria kiemelte, hogy a munkáltatói utasítás nem tekinthető jogszabálynak, s a belső szabályozás érvényesen nem korlátozhatta a munkáltató törvényben előírt fizetési kötelezettségét.

Az ellenőrzési kör definíciója tág

Az EBH2016.M.10. számú ügyben a Kúria szintén a munkáltató munkahelyi balesettel összefüggő kárfelelősségét vizsgálta. Az adott ügyben a felperes munkavállaló egészségkárosodását (jobb szeme sérülését) a munkafolyamat során használt szög levált feje okozta. A baleset a felperest tehát munkavégzés során, azaz a munkaviszonyával összefüggésben érte, a munkáltató azonban az ellenőrzési köre hiányára hivatkozva kívánta a felelősségét elhárítani. A munkáltatói kártérítési felelősség az új munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szabályai szerint továbbra is objektív jellegű, amely azt jelenti, hogy a felelősség megállapításának nem feltétele, hogy a kár bekövetkezése a munkáltatónak felróható legyen.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mit is jelent ez, hogyan ítélt a Kúria, és további két munkabalesettel kapcsolatos ügyben hozott ítéletét is ismertetjük!

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink