adozona.hu
Problémák, aggályok a megbízásban történő foglalkoztatásnál
//test-adozona.hu/munkajog/Problemak_aggalyok_a_megbizasban_torteno_fo_6Z8OSD
Problémák, aggályok a megbízásban történő foglalkoztatásnál
Gyakran felmerülő kérdés, mikor és hogyan kell bejelenteni a megbízást, mint biztosítási jogviszonyt, és milyen társadalombiztosítási ellátásokra jogosult a megbízásban tevékenykedő személy. Gyakori kérdés az is, hogy mikor állapítható meg a megbízás esetén színlelt szerződés szerinti foglalkoztatás.
A fenti kérdések kapcsán elsőként a megbízásra, mint biztosítási jogviszonyra vonatkozó szabályokat járjuk körbe, ezt követően ismertetjük a megbízás egyes minősítő jegyeit, és hogy mely esetben lehet színlelt a szerződés.
Biztosítási jogviszony és tb-ellátások
Biztosítási jogviszony jön létre díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (ide tartozik megbízási szerződés is) személyesen munkát végző személy esetében – közérdekű önkéntes tevékenységet végző kivételével –, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
A megbízási díjat – a személyi jövedelemadó szabályai szerint – általános költségelszámolás esetén 10 százalék költség csökkenti, vagy számlákkal igazolva tételes költségek levonására kerülhet sor (maximum a megbízási díj 50 százalékáig). A megbízott bármelyik költségelszámolást választhatja. A költséggel csökkentett díj lesz a járulékalapot képező jövedelem, amely, ha eléri vagy meghaladja a havi bruttó 80 040 forintot – azaz a minimálbér harminc százalékát –, akkor biztosítási jogviszony jön létre.
A biztosítási jogviszonyt be kell jelenteni a 24T1041-es nyomtatványon. Ezen nyomtatvány kitöltési útmutatója a megbízás kapcsán egyebek mellett rögzíti, hogy a hatályos jogszabályok alapján a megbízási jogviszonyt, a felhasználási szerződést és a vállalkozási jellegű jogviszonyt minden esetben utólag, a kifizetés teljesítését követően kell bejelenteni akkor, ha az érintett a tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra számítva annak harmincad részét. Ellenkező esetben a megbízónak nem kell biztosítotti bejelentést teljesíteni ezen jogviszonyok esetében.
A megbízási jogviszony bejelentése a biztosítás elbírálásához (kifizetés gyakoriságához) igazodik. Ha teljesül a jogszabályban foglalt jövedelmi feltétel is, akkor a bejelentés visszamenőlegesen – a kifizetést követően – teljesíthető. A biztosítási kötelezettség elbírálása szintén havonta utólag, csak az adott hónap vonatkozásában lehetséges, vagyis a foglalkoztatónak az adott hónapra vonatkozó díjazás kifizetését követően, külön-külön kell a magánszemélyt biztosítottként bejelentenie a T1041 jelű nyomtatványon.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, miként hat ki a társadalombiztosítási ellátásokra, ha megbízásban létrejött biztosítási jogviszonyt havonta, utólag kell bejelenteni, és ismertetjük a minősítő jeleket, amelyek segítik a munkaviszony és a megbízás elhatárolását!
Hozzászólások (1)
Érdekes a 1041es módosítás, ami egyrészről érthető, mert sok bejelentés maradt lezaratlanul viszont a tbj 13 paragrafusa lehetővé teszi hogy a rendszeres megbízási díjban részesülő két előre bejelentsék: "(2) Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, vagy a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból – ideértve az előleget is – a személyijövedelemadó-előleg alapjának számításánál jövedelemként figyelembe vett összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt." Tehát pl egy sportedzo fix havi megbízási díjat elég lenne egyszer meg a tevekenysege megkezdése előtt bejelenteni. Amit a törvény biztosítana is.