hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Próbaidő munkaviszonyban és a közszférában

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

A próbaidő rendeltetése, hogy a munkáltató és a munkavállaló „kipróbálják” egymást, és ennek sikerétől vagy sikertelenségétől tegyék függővé a jövőbeli együttműködésüket. Milyen feltétellel hosszabbítható meg a próbaidő? Mire kell ügyelni a munkaviszony megszüntetése során? Miben más a próbaidő a közalkalmazotti és a kormányzati szolgálati jogviszonyban?

Próbaidő tartama, meghosszabbítási lehetőség

A felek nem kötelesek próbaidőben megállapodni, amennyiben azonban erre sor kerül, azt jogszerűen csak a munkaszerződésben tehetik meg, és kizárólag a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő időre. Ez azt jelenti, ha nem foglalták írásba a munkaszerződést, abban az esetben nem is köthettek ki próbaidőt (szóban érvénytelen), tehát téves azon gyakorlat, miszerint ilyen esetben is bármelyik fél azonnali hatályú felmondással élhet.

Három hónapnál rövidebb tartam kikötése esetén a próbaidő meghosszabbítható legfeljebb egy alkalommal, azonban összességében így sem haladhatja meg a három hónapot. Erre munkaszerződés-módosítással kerülhet sor.

Próbaidő kikötésére mind határozott, mind határozatlan idejű munkaviszony esetén lehetőség van. Arra azonban ügyelni kell, hogy a próbaidő mértéke ne egyezzen meg a határozott idejű munkaviszony tartamával, mivel ez joggal való visszaélést valósíthat meg.  Mindig határozzuk meg a próbaidő teljes tartamát a munkaszerződésben, mivel a törvény nem tartalmaz általános mértéket.

Kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap lehet. A kollektív szerződés azonban csak a próbaidő tartamáról rendelkezhet, így mindig a munkaszerződésnek kell tartalmaznia a próbaidőben való megállapodást.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogyan szüntethető meg a próbidő alatt a munkaviszony, mik a bérezési és a szabadságolási szabályok, valamint milyen eltérések vannak a közalkalmazotti és a közszolgálati jogviszonyban!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink