Nyugdíj előtti felmentés: közalkalmazotti státuszból a munka törvénykönyve hatálya alá

Megosztás Tetszik

Olvasónk abban a speciális helyzetben van, hogy nyugdíjazása előtti felmentését még közalkalmazottként kezdeményezte, de időközben új munkaszerződést írt alá, így a felmentés vége már a munka törvénykönyve hatálya alatt történt meg. Érdekelte ilyenkor milyen szabályok vonatkoznak rá. A kérdést dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolta meg.

A kérdés részletesen így hangzik: meddig érvényes (megszűnik-e a nyugdíjazás kérésével) annak az oktatónak a munkaszerződése, ha a nyugdíj mellett tovább szeretne részmunkaidőben dolgozni ugyanannál a munkáltatónál, aki még a Kjt. időszak alatt kérte a felmentését, de a felmentés vége már 2020. július 1-je utánra esik? A munkavállaló 2020. július 1-jétől már a munkaszerződés alapján kapja a távolléti díját, illetve a szabadság után, a munkavégzés után a munkabért. Az átmeneti időszak miatt, a július 1-jével aláírt (mert alá kellett írnia, ha továbbra is oktató akart maradni) munkaszerződés csak az Mt. alapján kerülhet megszüntetésre ebben a speciális helyzetben? Kinek, mi a teendője a dolgozó nyugdíjba vonulásakor, milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak és a munkavállalónak?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Július 1. napjától az Mt. (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény) szabályai az irányadóak, ez alapján illetik meg jogok és terhelik kötelezettségek mindkét felet. Azaz a munkaviszony a munkaszerződés alapján kerülhet megszüntetésre (a védett kort is figyelembe véve felmondással, azonnali hatályú felmondással, közös megegyezéssel) vagy szűnik meg a törvényben meghatározott esetekben (pl. határozott időtartam lejárta), már nem a Kjt. (a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény) rendelkezései az irányadók. E körben átmeneti rendelkezést nem találtam, ugyanakkor megítélésem szerint az előzőekből következően ez a felmentési idő leteltéig terjedő időszakra is igaz.

Nyugellátás tekintetében: akinek az öregségi nyugellátását (teljes, vagy résznyugdíját, nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátását) 2018. július 25. napját követő kezdő időponttól vagy későbbi időponttól állapítják meg, már nem kell megszüntetnie biztosítási jogviszonyát a nyugdíj igénybevétele érdekében. A munkavállalónak ugyanakkor tájékoztatási kötelezettsége van a munkáltató felé, ha a továbbiakban nyugellátást vesz igénybe.

Ami még érdekes lehet: a későbbiekben megállapításra kerülő kedvezményes nyugdíj folyósítását nem fogja befolyásolni, hogy megbízási jogviszony (ha esetleg ez szóba kerülne) vagy részmunkaidős foglalkoztatás keretében fog keresőtevékenységet végezni az érintett pedagógus, mivel 2020. július 1-jétől a nyugdíj melletti keresőtevékenység alapján nem válik biztosítottá. A nyugdíj folyósítását kizárólag a közalkalmazotti jogviszony fennállása befolyásolná, annak fennállása alatt a nyugdíj folyósítása szüneteltetésre kerülne. Ha majd nyugdíjasnak minősül a munkavállaló, már speciális munkajogi szabályok alkalmazandók esetében. Így a munkáltatót a határozatlan időtartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén nem terheli indokolási kötelezettség, és a munkavállalót végkielégítés sem illeti meg.

Utalni kívánok arra is, hogy az Mt. 294. § (1) bekezdésének ga) pontja alapján nyugdíjas munkavállalónak minősül, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság). Azaz nyugellátás igénybevétele nélkül is nyugdíjas lesz ezen feltételeket teljesítő munkavállaló munkajogi szempontból.