15 találat a(z) Kjt. cimkére

Pedagógusok figyelem! A Kjt.-től és az Mt.-től eltérő rendelkezések a csütörtökön kihirdetett kormányrendeletben Cikk

A Magyar Közlöny 2023. évi 5. számában, január 12-én megjelent a köznevelési intézmények működését érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 4/2023. kormányrendelet, kihirdetésre került ezen felül 10 rendelet és 10 határozat.

Végkielégítés alapja Kérdés

Szabadság megállapítása egyházi intézményben Kérdés

Mt. alá tartozó oktató Kérdés

Oltás megtagadása: fizetés nélküli szabadság alatt elhelyezkedhet-e máshol a munkavállaló? Cikk

Koronavírus elleni védőoltást megtagadó, ezért fizetés nélküli szabadságon levő tanár elhelyezkedhet-e másik munkahelyen napi 8 órás munkaviszonnyal? Jár-e számára végkielégítés, ha felmondanak neki? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

Jubileumi jutalom Kérdés

Többes jogviszony kismamáknál ellátások mellett – ezekre figyeljen munkavállalóként Cikk

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon, és egyben gyeden, gyesen lévő dolgozó munkát vállal, azonban nem az eredeti munkahelyén teszi ezt. Cikkünkben azt vesszük végig, hogy ezt milyen feltételekkel teheti ezt meg, mire kell figyelnie munkavállalóként, vagy akár közalkalmazottként, kormánytisztviselőként.

Közalkalmazott rendkívüli lemondása tárgyában döntött a Kúria Cikk

A perbeli esetben a felek egybehangzó szándékát bár két okirat tartalmazta, azok egyező tartalmára figyelemmel a felperes közalkalmazotti jogviszonya megszűnt.

Nyugdíj előtti felmentés: közalkalmazotti státuszból a munka törvénykönyve hatálya alá Cikk

Olvasónk abban a speciális helyzetben van, hogy nyugdíjazása előtti felmentését még közalkalmazottként kezdeményezte, de időközben új munkaszerződést írt alá, így a felmentés vége már a munka törvénykönyve hatálya alatt történt meg. Érdekelte ilyenkor milyen szabályok vonatkoznak rá. A kérdést dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolta meg.

Közalkalmazott kismama visszatérése a munkába: így számoljuk ki a szabadságát Cikk

Közalkalmazottak esetében hogyan történik a szabadság kiszámítása, amikor a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság után a kismama a munkába visszatér? Cikkünk ismerteti az erre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat, majd egy példán keresztül szemlélteti ennek számítását is.

Szabadság számítása – Kjt.? Mt.? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Civil fenntartású szociális intézményként a dolgozóinkkal munkaszerződést kötünk. Mivel költségvetési támogatásban részesülünk, az 1993. évi III. tv. 94/L § (4) bekezdése előírja intézményünknek, hogy munkavállalói számára a Kjt. munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeit köteles biztosítani. Ezt úgy értelmeztük, hogy a Kjt. szerinti, besorolástól függően 20 vagy 21 nap alapszabadsághoz hozzátettük egyrészt a Kjt. szerinti besorolástól függő pótszabadságot, másrészt a Mt. szerinti életkori pótszabadságot is. (És természetesen az Mt. szerinti egyéb pótszabadságokat). Az év végi változások miatt újra átolvastuk a vonatkozó jogszabályokat. Így találtuk meg, hogy a Kjt. 59. § (1) a) pontja szerint a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései közül a 116-117. § (alapszabadság, életkori pótszabadság számítása) nem alkalmazható. Ezek szerint hibás volt a gyakorlatunk. De ha dolgozóinknak csak a Kjt. szerint állapítjuk meg az alap- és pótszabadságát, akkor egy újonnan belépő, 46 éves, D1 besorolású kolléga 2018-ban 20 nap szabadságot kap, míg az Mt. szerint 30 nap szabadságot kapna (ha egyéb pótszabadság jogcíme nincs). Jól értelmezzük a jogszabályt? Válaszát előre is köszönöm!

Gazdasági vezető besorolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyház által fenntartott köznevelési intézményben a gazdasági vezető fizetési fokozatának megállapításánál hogyan kell alkalmazni a Kjt. 87/A. § (3) a) pontjában foglaltakat? A dolgozó az intézménybe 2016. február 1-jén lépett be, ezt megelőzően 1992. július 01-jétől különböző kft.-kben dolgozott. Érettségi bizonyítványt 1994. júniusban, mérlegképes könyvelői szakképesítést 2000. október hónapban szerzett. Válaszát előre is köszönöm.

Óvodai dajkák besorolása II. Kérdés

Kedves Szakértő! A napokban kérdeztem óvodai dajkák besorolásával kapcsolatosan – Dr. Kéri Ádám úrtól kaptam választ –, de nem voltam elég pontos. Ha intézményünkben az óvodai dajka a Kjt. szerint a B besorolási osztályba került besorolásra, akkor a 326/2013. kormányrendelet 32. § (3) bekezdése szerint mindenképpen meg kell kapja a garantált bérminimumot, függetlenül attól, hogy a dajka végzettség nem minősül középfokú szakképzettségnek? Köszönöm. Tamus Mária

1992. évi XXXIII. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

E törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.
A 25/A-25/C. § hatálya - az ott meghatározottak szerint - kiterjed a munkáltatóra és a munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására tekintettel a munkaviszony létesítésére e t...