Munkaidő-beosztás: amit megtehet a munkáltató, és amit nem

Megosztás Tetszik

Mik az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, az osztott és osztatlan napi munkaidő, a kötetlen és a rugalmas munkarend szabályai? Milyen lehetőségei és korlátai vannak a munkáltatónak? Összefoglaltuk.

A munkarend egy adott munkavállalóra irányadó beosztási szabályt jelent, ez alapján készül el a konkrét munkaidő-beosztás. A munkarend általában kötött, azaz ilyen esetben a munkaidő-beosztásának joga a munkáltató hatáskörébe tartozik. A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. Figyelembe kell vennie továbbá a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlásra vonatkozó kötelezettséget, és azt is, hogy a munkaidő beosztása a munkavállaló számára nem járhat aránytalan sérelemmel.

Főszabályként a munkáltató hétfőtől péntekig osztja be a munkaidőt, szombaton és vasárnap a dolgozó heti pihenőidejét tölti. Ezt nevezzük általános munkarendnek. Ebben az esetben a munkavállaló a munkarend szerinti munkanapokra eső munkaszüneti napokon (például húsvéthétfőn) is mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

A munkáltató azonban ettől eltérően is beoszthatja a napi munkaidőt. Ennek során vagy a munkaidőt osztja be egyenlőtlenül az egyes munkanapokra, vagy a heti pihenőnapokat. Ilyen egyenlőtlen munkaidő-beosztásra kizárólag munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén van lehetőség. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulásával alkalmazható, a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig, továbbá a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállása esetén.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mikor közölhető általános esetben és váratlan körülmények esetén a munkaidő-beosztás, ki osztható be kötetlen, illetve rugalmas munkarendbe?