Munkaidő, munkaközi szünet beosztása – mikor jár túlóra?

Megosztás Tetszik

Változó a napi munkaidő és a havi is, de nincs munkaidőkeret. Hogyan helyes beosztani a munkaidőt, milyen esetekben kell túlórát fizetni? Olvasói kérdésekre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

Olvasónk a következőkben részletezte kérdését: Egy munkáltatónál a munkavégzés hétfőtől péntekig tart, mindenki teljes munkaidős, a napi 30 perc munkaközi szünet nem számít be a munkaidőbe. Nincs munkaidőkeret, havi elszámolás van, havibért kap mindenki. A munkaszerződésben ez áll: „A munkaidő heti 40 óra. Munkaideje hétfőtől csütörtökig napi 8,5 óra, pénteken napi 6 óra. Étkezés céljára 12 és 14.30 óra között napi 30 perc munkaközi szünet jár, ami nem számít be a munkaidőbe. A munkavégzés kezdete hétfőtől péntekig reggel 8 óra, befejezése hétfőtől csütörtökig 17 óra, pénteken 14.30 óra.” Az általános napi 8 órás munkaidőtől való eltérés miatt egyik hónapban több, a másikban kevesebb a havi ledolgozandó órák száma, mint egy általános napi 8 órásnál. Például a szerződés szerinti beosztásnál 2016. 08. hóban a havi ledolgozandó órák száma 185,5 óra, míg az általános napi 8 órásnál 184 óra a munkaidő, 2016. 09. hóban a havi beosztás szerint ledolgozandó órák száma 174,5 óra, míg az általános napi 8 órásnál 176 óra a munkaidő. Kérdések: 1. Így jó a munkaszerződés rendelkezése a munkaidőről és a munkaközi szünetről? 2. Hogyan kell a havi munkaidőt helyesen beosztani, ha a munkáltató nem akar több havi keretes elszámolást, hanem havi elszámolást? A havi ledolgozandó órák számának egyeznie kell egy általános napi 8 órás munkaidejű munkavállaló havi óráinak számával vagy a fenti beosztás miatt eltérhet az óraszám? 3. Ha a beosztás megfelelő a szerződés szerint, kell-e túlórát fizetni a munkaidő többletre (8 órástól eltérésre)?

Szakértőnk válaszai sorban haladva az alábbiak:

1. Így jó a munkaszerződés rendelkezése a munkaidőről és a munkaközi szünetről?

A munkaszerződés megszövegezése helyes, azonban lenne egy javaslatom. A munkaidő-beosztás joga a munkáltatót illeti meg, mely azt jelenti, hogy a törvényi keretek között szabadon határozhatja meg, hogy mettől meddig, napi hány órában kell dolgoznia, mikorra osztja be a napi pihenőnapot, alkalmaz-e munkaidőkeretet stb. Ebből következően a munkáltató érdekét az szolgálja, ha ezen jogát meg is tartja. Így, ha munkaszerződésben rendezi a kérdést (melyet a munkavállaló is aláír), ezen előnyét elveszti és minden egyes módosításhoz szükséges lesz a munkavállaló hozzájárulása. Ezt pedig nem biztos, hogy megkapja. Tehát lehet munkaszerződésben rendezni a munkaidő-beosztását, de nem érdemes. Aminek maradnia kell a munkaszerződésben az a munkaközi szünet mértéke: ez ugyanis az Mt. alapján 20 perc, ennél több – de legfeljebb 60 perc – csak abban az esetben lehet, ha ahhoz a munkavállaló hozzájárul.

2. Hogyan kell a havi munkaidőt helyesen beosztani, ha a munkáltató nem akar több havi keretes elszámolást, hanem havi elszámolást? A havi ledolgozandó órák számának egyeznie kell egy általános napi 8 órás munkaidejű munkavállaló havi óráinak számával vagy a fenti beosztás miatt eltérhet az óraszám?

Ha a munkáltató egyhavi munkaidőkeretet határoz meg, abban az esetben az adott hónapban ledolgozott órák számának egyeznie kell az általános munkarend szerinti munkaórák számával, hiszen ez a munkaidőkeret lényege. Ha ennél többet dolgozik a munkavállaló, abban az esetben a többletórák rendkívüli munkavégzésnek minősülnek és ekként kell számfejteni (50 százalék bérpótlék vagy a felek megállapodása alapján szabadidő jár). Ha kevesebbet dolgozik, abban az esetben a hiányzó órákra állásidőre járó díjazás illeti meg a dolgozót. Azaz ilyen beosztás mellett előfordulhat túlóra.

Ha marad ez a beosztás, megoldás az lehet – noha értettem, hogy ragaszkodnának a havi kerethez –, ha a munkáltató kéthavi munkaidőkeretként osztja be ezen időtartamot. Az augusztus és szeptember hónap vonatkozásában ez tökéletesen stimmelne is (beosztás szerinti 185,5 + 174,5 = általános munkarend szerinti 184 + 176 óra = 360 óra). Előfordulhat, hogy ez nem lesz minden esetben ilyen pontos, ilyenkor a munkáltató csak azzal tud kalkulálni, ha módosítja a munkaidő-beosztást (de szóba jöhet a kettőnél több havi munkaidőkeret is).

3. Ha a beosztás megfelelő a szerződés szerint, kell-e túlórát fizetni a munkaidő többletre (8 órástól eltérésre)?

Lehetséges esetek a 8 órán túli munkavégzésre:

♦ ha 8 óránál többet dolgozott a munkavállaló és nincs munkaidőkeret meghatározva: a többletórák rendkívüli munkavégzésnek minősülnek,

♦ ha 8 óránál többet dolgozott, de van munkaidőkeret, melynek tartamát nem haladja meg a munkavégzés: nem jár bérpótlék.

Azaz, ha munkaidőkeretet alkalmaz a munkáltató, abban az esetben a 8 órán felüli további 30 percre nem jár bérpótlék a munkavállaló részére.