adozona.hu
Minden, amit tudni kell a munkabérből történő letiltásról
//test-adozona.hu/munkajog/Minden_amit_tudni_kell_a_munkaberbol_torten_K4EEUT
Minden, amit tudni kell a munkabérből történő letiltásról
A munkabérből történő levonásnak szigorú szabályai vannak, amelyeket a munka törvénykönyve (Mt.) és a bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) írnak elő. A törvények meghatározzák a levonás eseteit, mértékét, sorrendjét, a minimummentességet, azonban néha felmerülhetnek olyan helyzetek, amelyek még a legrutinosabb munkáltatót is elgondolkodtatják.
A végrehajtás során a levonás alapja a nettó munkabér, melyből – továbbá az egészségbiztosítási és egyéb járandóságokból (táppénz, nyugdíj) – főszabályként havonta általában legfeljebb 33 százalékot, kivételesen 50 százalékot lehet levonni. Lényeges, hogy munkabérnek minősül minden olyan kifizetés, melyet a munkavállaló a munkaviszonya alapján kap a munkáltatótól, így a bérpótlék, a betegszabadság idejére kifizetett távolléti díj, a végkielégítés, a jutalom és a bónusz is.
Munkabérből történő levonásra csak az alábbi esetekben kerülhet sor:
1. jogszabály (adó- és tb-jogszabályok tartalmazzák, de például az Mt. is tartalmaz ilyen felhatalmazást, mely szerint a munkáltató közvetlenül levonhatja a munkabérből a munkavállaló részére nyújtott előleget);
2. a levonásmentes munkabérrészig végrehajtható határozat alapján (például gyermektartásdíj, közigazgatási határozat);
3. a munkavállaló hozzájárulása esetén (szintén a levonásmentes munkabérrészig);
4. amennyiben a munkáltató követelése előlegnyújtásból ered.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben válaszokat talál a levonás sorrendjére, mértékére, a munkáltató felelősségére, a tarozásigazolás kiállítására, valamint a letiltásból eredő munkáltatói költségek megtérítésével kapcsolatban felmerülő kérdésekre.
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Hozzászólások (0)