hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Milyen munkajogi szabályok védik a dolgozó szülőket?

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

Kevés konkrét munkajogi szabály védi a gyermeket nevelő munkavállalót. Számos szülő hozza-viszi iskolába a kicsiket, a munkahelyi leterheltség ellenére is részt kell venni szülői értekezleten, az otthoni közös tanulás, játék egy fáradhatatlan anyát és apát igényelnek. A gyermek megbetegedhet, és még sok olyan élethelyzet adódhat, amikor a munkavállaló nem, vagy csak nehézségek árán tud eleget tenni munkavégzési kötelezettségének. Mindez egy egyedülálló szülő dolgát még inkább nehezíti. Ugyanakkor, ha a munkáltató és a munkavállaló nyitottak az együttműködésre, abban az esetben az óvodás és/vagy iskolás gyermeket nevelő szülők foglalkoztatása nem jelent problémát a munkáltató számára.

Alapelvek

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapelvi szinten rögzíti, hogy a munkáltató és munkavállaló a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően köteles eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működniük, és nem lehet olyan magatartást tanúsítaniuk, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A munkáltatót kötelező rendelkezés, hogy a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Ebből az is következik, hogy a munkarend meghatározása során lehetőleg figyelembe kell venni a gyermekét nevelő munkavállaló helyzetét, életkörülményeit. Azaz, ha például szülői értekezletre, anyák napjára vagy ballagásra kell menni, a munkáltatónak mindezekre tekintettel kell lennie. Ez nem azt jelenti, hogy nem rendelhet el rendkívüli munkavégzést, azonban mérlegelnie kell, hogy adott intézkedése nem aránytalanul sérelmes-e a munkavállalóra nézve, illetve azt nem tudná-e másként megoldani. Így például azzal, hogy másnak rendeli el a túlmunkát vagy a rendes munkaidő kezdetét megelőzően és nem annak befejezését követően kötelez rendkívüli munkaidőre.

Ügyelnie kell a munkáltatónak az egyenlő bánásmód követelményének megtartására is, így nem tehet különbséget a munkavállalók között azok anyasága vagy apasága alapján. Például nem jogszerű, ha a betegeskedő gyermekkel otthon maradó munkavállalót erre figyelemmel zár ki adott juttatásból, akár közvetlen, akár közvetett módon.

Nevesített jogosultságok

Az Mt. 118. §-a értelmében a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermekei után évente pótszabadság jár. E pótszabadság mértéke egy gyermek esetén két nap, két gyermek esetén négy, kettőnél több gyermek nevelése esetén pedig összesen hét munkanap. A pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Arra figyelemmel, hogy a szabadságot a tárgyévben kell kiadni, a decemberben született gyermekek esetén a munkáltatónak még adott születési évben eleget kell tennie ezen kötelezettségének (az anya majd a szülési vagy fizetés nélküli szabadság lejártát/megszűnését követően lesz rá jogosult).

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) szerint keresőképtelen az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja; a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben; a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli. Az Mt. 55.§ (1) bekezdés a) pontja alapján ilyen esetekben a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól mentesül.

A j) pont szerint ugyanilyen mentesülést élvez a dolgozó a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára azzal, hogy ilyen esetre őt nem illeti meg távolléti díj. A mentesülés megítélése a munkáltatón múlik. Ilyen ok lehet például, ha a szülőnek be kell mennie a síró gyermekéért az óvodába, netán éppen az iskolába a rendetlenkedő nebulóért. Távolléte tehát igazolt lesz, melyért nem részesülhet hátrányos jogkövetkezményben, de díjazás nem illeti meg érte.

Az adó- és tb-szabályok változásairól itt további információt kaphat!

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a gyermekét egyedül nevelő munkavállalókra milyen munkajogi szabályok vonatkoznak!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink