Iskolaszövetkezet: már megint nem jár szabadság a nappalis diákoknak

Megosztás Tetszik

Négy hónap után visszamódosította az Országgyűlés az iskolaszövetkezetre vonatkozó szabályokat. Eszerint 2017. január 1-jétől csak a személyes közreműködést teljesítő, nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban nem álló személyek esetén alkalmazandók az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezései.

Az Európai Bizottság mintegy két éve (20154015. számon) kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben tekintettel arra, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 227. paragrafus (3) bekezdésének (a) pontja alapján a szabadságra vonatkozó rendelkezéseket iskolaszövetkezet esetében nem kellett alkalmazni. Ez pedig azt jelentette, hogy az iskolaszövetkezeti keretek között munkát végző hallgatóknak, tanulóknak nem járt szabadság. Ez az Európai Bizottság álláspontja szerint azonban nem felelt meg a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv rendelkezéseinek, mely munkavégzés esetén nem ismer ilyen kivételi kört.

A munka törvénykönyvének a 2017. évi költségvetést megalapozó törvényben történő módosításával egyidejűleg a jogalkotó így az iskolaszövetkezetek szabályozásához is hozzányúlt. A módosítás keretében az iskolaszövetkezeti jogviszonyt a jogalkotó kiemelte a munka törvénykönyvéből és áthelyezte a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvénybe, ahol külön fejezetet kapott.

A jogviszonyra így ettől kezdve – kevés kivételtől eltekintve – a polgári jogi megbízás szabályai lettek irányadók. A munka és pihenőidővel összefüggésben azonban néhány munka törvénykönyvében lévő rendelkezés alkalmazását az uniós joggal való további konfliktus megelőzése céljából elrendelte. Ennek megfelelően rögzítette a munkaközi szünet, valamint a napi pihenőidő szabályait is. A szabadság kérdésében pedig úgy rendelkezett, hogy minden 13 feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár. Legalábbis 2016. december 31-éig így szólt a törvény.

Az egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXII. törvény 1. paragrafusának (5) bekezdése azonban ismételten módosította az EU-konformabb szabályokat. Eszerint 2017. január 1-jétől csak a személyes közreműködést teljesítő, nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban nem álló személyek esetén alkalmazandók az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezései. Az iskolaszövetkezet ugyanakkor javarészt pont nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban lévő személyekből áll.

Hogyan tovább?

Az Országgyűlés hivatalos oldala szerint 2016. első félévében Magyarországgal szemben három bírósági szakaszban lévő kötelezettségszegési eljárás folyt, négy eljárás indokolt vélemény szakaszban, további tizenöt eljárás pedig hivatalos felszólítás szakaszban volt. Utóbbi kategóriába tartozott az iskolaszövetkezeti tagok munkavégzésére vonatkozó szabályozásnak a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvvel való ütközése. Már az is vitatható megoldás volt, hogy a jogalkotó a munka törvénykönyve munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek kiterjesztése helyett az egész jogintézményt a szövetkezeti törvénybe tolta át, hiszen a diákmunka ezen formája inkább a munkaerő-kölcsönzés egyik formája, semmint megbízási jogviszony.

A december végéig hatályban lévő szabályok ugyanakkor legalább visszahivatkozták a munka törvénykönyve fontosabb rendelkezéseit, köztük a vitatott szabadságra vonatkozó rendelkezéseket. A szabadságra vonatkozó szabályok ugyanakkor összesen 4 hónapot értek meg, így visszajutottunk lényegében az eredeti állapothoz, ami miatt kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság.