Közérdekű munkával is kiválthatnák a pénzbüntetést a fiatalkorúak

Megosztás Tetszik

A pénzbüntetés kiváltására szolgáló intézkedés bevezetéséhez, módosítani kellene a Btk.-t.

A parlament alkotmányügyi bizottsága lehetővé tenné, hogy közérdekű munkára is átválthassák a 16 éven felüli fiatalkorúakra kiszabott, behajthatatlan pénzbüntetéseket. A testület a büntető törvénykönyvön (Btk.) változtatna. A gyermekbarát igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó törvénymódosításhoz kedden benyújtott javaslatban ezt úgy indokolták, hogy a fiatalkorúakra kiszabott közérdekű munka nevelő hatású.

Jelenleg a Btk. úgy szól, hogy fiatalkorúra akkor lehet kiszabni pénzbüntetést, ha önálló keresete vagy megfelelő vagyona van. A behajthatatlan pénzbüntetést szabadságvesztésre kell átváltani. Az alkotmányügyi bizottság viszont azt is lehetővé tenné, hogy a behajthatatlan pénzbüntetést közérdekű munkára váltsák át a 16 éven felüli fiatalkorúaknál. A közérdekű munkát úgy kellene megállapítani, hogy egy napi pénzbüntetésnek egy napi közérdekű munka feleljen meg .Ha a fiatalkorú a munkakötelezettségnek önként nem tesz eleget, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kellene változtatni, méghozzá úgy, hogy hat óra közérdekű munka egy napi szabadságvesztéssel legyen egyenlő.

A magyar büntetőjogba először az 1950. évi törvény hozta be a javító-nevelő munkát. Akkor alkalmazták, ha a büntetés célja szabadságelvonás nélkül is elérhetőnek látszott. Az intézkedés egy hónaptól két évig tartott, és az elítélt csökkentett munkadíjban részesült. Kiszabni csak állami vállalatnál vagy állami gazdaságnál munkaviszonyban lévő személyekkel szemben lehetett. Hat évvel később a Btk. a főbüntetések között helyezte el a javító-nevelő munkát, alternatív büntetésként alkalmazták, és a büntetés enyhítése kapcsán is bevett szokás volt. Legrövidebb tartama 3 hónap, leghosszabb tartama 2 év volt – írta a Wikipedia. 1971-től speciális munkatelepre vezényelték volna az erre ítélt személyeket, ám ez a gyakorlatban sosem érvényesült. A munkabüntetés egyre inkább teret vesztett, majd 1993-ban megszűnt az úgynevezett javító-nevelő munka, helyette a közérdekű munka került bele a Btk.-ba. A megszűnés oka az volt, hogy nem vált általánosan alkalmazottá, és nem teljesült az az elvárás sem, hogy a munkahelyi kollektíva pozitív, javító hatása miatt „megjavul” az elkövető. A bíróságok inkább a pénzbüntetést erőltették, a bűnös rendes munkabéréből vonták le a megállapított összeget.

Mi az a közérdekű munka?

A közérdekű munkára ítélt személy köteles a bíróság ítéletében meghatározott munkát végezni. Az elítélt személyi szabadsága egyébként nem korlátozható – áll a jelenleg hatályos törvényben. Csak olyan munkát lehet büntetésként kiszabni, amit a képzettsége és a fizikai állapota alapján képes elvégezni.

A közérdekű munkát az elítélt hetenként legalább egy napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében díjazás nélkül végzi. A munka tartamát órákban kell meghatározni: legkisebb mértéke 42, legnagyobb mértéke 300 óra. Ha a bűnös a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, akkor becsukhatják.