Kötelező átvinni a szabadságot a következő évre: mikor rendelhető el?

Megosztás Tetszik

Mikor és hogyan rendelheti el a munkáltató, hogy nem vehetik ki a dolgozók év végén a megmaradt szabadságnapjaikat, hanem azokat kötelező átvinniük a következő évre? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám, munkajogász szakértőnk válaszolt.

"Cégünknél írásban elrendelték a megmaradt szabadságnapok átvitelét a következő évre (2017. 03. 31-éig, nem csak január 6-áig), a már szabadságon lévő dolgozókat pedig behívták. Tudomásom szerint ezt kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén megtehetik, viszont nincs kollektív szerződésünk, melyben ez ki lenne kötve. A munkáltató értelmezése szerint nem kell ehhez kollektív szerződés, elég ha fennáll a "kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok". A cég fél éve felszámolás alatt áll. Igaza van a munkáltatónak? Ha mégsem, akkor jogorvoslat esetén lehet esélye a munkavállalóknak?" – kérdezte olvasónk.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 123. paragrafusa alapján a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Ez a főszabály, melynek oka az, hogy a szabadság a munkavégzés kipihenését, a munkavállaló regenerálódását szolgálja. Azt is figyelembe veszi ugyanakkor a jog, hogy a szabadságot nem minden esetben lehet vagy praktikus kiadni az adott évben. Ezeknek a lehetőségeknek a pontos kontúrjait az Mt. határozza meg. Ezek az alábbiak:

1.) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-éig adhatja ki. Ez érthető, hiszen ilyenkor nem volt gyakorlatilag idő a szabadság kiadására.

2.) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az adott évben kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni (például gyermekvállalás céljából kivett fizetés nélküli szabadságról való visszatérés esetén).

3.) Bizonyos esetekben az esedékesség évét kiterjesztve értelmezzük. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

4.) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén

a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,

b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,

c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-éig adhatja ki. Erre tehát kizárólag kollektív szerződés esetén van lehetőség!

5.) Végezetül a munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – az életkori pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig is kiadhatja.

Egyéb lehetőségek nincsenek arra, hogy a munkáltató ne az esedékesség évében adja ki a szabadságot. Az persze jogos kérdés, hogy mit tehet a munkavállaló, ha a munkáltató nem tartja be a szabályokat. Elsőként érdemes a szakszervezethez fordulni, amennyiben persze van. Ezen túlmenően a munkavállaló jelezheti a munkáltatónak a sérelmét, ami megalapozottnak tűnik. Végezetül panaszt tehet az illetékes kormányhivatalnál, hiszen oda integrálták, olvasztották be a munkaügyi ellenőrzés szervezetét.