hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szabadságolás: példák speciális esetekre

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

A szabadságok kiadása a munkáltatóknál örök probléma forrása. Az ünnepek közeledtével a szabadságoláshoz kapcsolódó kérdések is megszaporodnak. Kiadható-e szabadság a jövő évi szabadság terhére? Visszakövetelhető-e a szabadság abban az esetben, ha többet adtunk ki, mint amennyi járt volna? Hogyan számoljuk a részmunkaidő szabadságát? A szabadság kiadásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket gyűjtöttük csokorba cikkünkben, és ezekre igyekszünk részletes választ adni.

Kiadható-e előre a jövő évi szabadság?

Minden munkavállaló 20 munkanap alapszabadsággal, illetve különféle jogcímeken járó pótszabadsággal rendelkezik. Amennyiben a munkaviszony egész évben fennáll, a munkavállalónak legalább 20 munkanap szabadsággal kell rendelkeznie. Előállhat azonban olyan helyzet, amikor a munkavállaló szabadsága év vége előtt elfogy, így nem tudna az ünnepekre szabadságot igénybe venni. Ilyen esetben is érvényes az az alapvető szabály, hogy a szabadságot a munkáltató adja ki. Dönthet tehát úgy, hogy a szabadságot a jövő évi terhére adja ki, azzal ugyanakkor számolnia szükséges, hogy amennyiben a munkavállaló munkaviszonya akármilyen okból megszűnik, a többlet szabadság nem követelhető vissza. Nem lehet tehát a munkabérét a szabadság mértékével csökkenteni.

Mennyi szabadság jár a részmunkaidős munkavállalónak?

A munkajog alapvető tétele, hogy részmunkaidőben is ugyanannyi szabadságra jogosult a munkavállaló, mint teljes munkaidőben. Ebből következően a 28 munkanap szabadság 2–4–8 órás munkaidő mellett is 28 munkanap marad. Ugyanannyi szabadságot kap akkor tehát a részmunkaidős munkavállaló is, mint a teljes munkaidőben dolgozó? Nem méltánytalan ez? Egyáltalán nem, a részmunkaidős munkavállaló nem „kereshet” azon, hogy részmunkaidős. Igaz ugyan, hogy a szabadsága számszakilag ugyanannyi, az arra eső távolléti díj viszont alacsonyabb. Heti 2 órás munkaidő esetén ugyanis a napi munkaidő 0,4 óra, és ez alapján kell a szabadságnapra eső díjazást is megállapítani.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan adható ki a szabadság egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, hogyan számoljuk a szabadságot több munkaviszonyban, illetve miként történik a részmunkaidős foglalkoztatásba visszatérő kismama távolléti díjának kiszámítása!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 September
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink