hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Díjazás, munkaidő: mit szabályozhat egyoldalúan a munkáltató?

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

A munkáltató egyoldalú jognyilatkozatait, kötelezettségvállalásait az általa egyoldalúan megállapított belső szabályzatban vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével is megteheti. Ezt pedig érdemes kihasználnia, hiszen a szabályzat a megállapodáshoz képest számos előnyt kínál.

A munkaszerződésbe csak azt tegyük, ami feltétlenül szükséges

A munkaszerződés egy olyan kétoldalú megállapodás, melyben a részes felek a foglalkoztatás alapvető feltételeiben állapodnak meg. Szerződésről lévén szó, szem előtt kell azonban azt is tartani, hogy annak a megváltoztatása a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 58. §-a alapján kizárólag közös megegyezéssel lehetséges. Amit tehát a munkáltató egyoldalúan is szabályozni jogosult, azt így is tegye meg. Ebből eredően nincsen helye munkaszerződésben például munkaidő-beosztással kapcsolatos kérdéseknek, de a munka díjazása vonatkozásában is fokozott figyelem javasolt.

Közölni egyszerű, visszavonni már nem

A munkáltatói szabályzatot az Mt. 17. § (2) bekezdése alapján közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik. Ez megvalósulhat a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel, a belső hálózaton való elhelyezéssel vagy pedig a munkavállalóknak történő megküldéssel. A közlés tehát eltér az Mt. 24. §-ában nevesített szigorúbb általános szabályoktól. A szabályzat tartalmilag lehet utasítás vagy kötelezettségvállalás. Normatív utasítás esetén (munkaidő-beosztás) a szabályzat az Mt. korlátain belül szabadon (például előzetes közlés határideje stb.) visszavonható, módosítható. Amennyiben azonban a munkáltató a szabályzatban kötelezettséget is vállal (munka díjazása), abban az esetben a kötelezettségvállalás a jogosult terhére akkor módosítható vagy mondható fel azonnali hatállyal, ha a jognyilatkozatot tevő körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna. Mozgástere a munkáltatónak ilyen esetekben is van, de csak amennyiben előre gondolkodik. Amennyiben ugyanis mérlegelési jogot tart fenn magának, abban az esetben a mozgástere utólag is nagyobb marad (BH1999.427.: összes körülmény utólagos értékelése).

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudhatja, mit kell tartalmaznia a bér-, a munkaidő, az adatvédelmi és más szabályzatoknak!

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink