A munkaidőkeret buktatója: mi lesz a többlet pihenőnappal?

Megosztás Tetszik

Egyre népszerűbb a munkáltatók körében a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás, ellenben hátulütői is lehetnek azoknál, akik nem jól sáfárkodnak a munkaerővel. Hogyan kell elszámolni, ha valamelyik munkavállaló több pihenőnapot kapott, mint amennyi a munkaidőkeret időszakában összességében járt volna neki, illetve, ha nem kapta meg esetleg az összes pihenőnapját, mert akkor szabadságon volt? – kérdezte olvasónk. dr. Kéri Ádám jogi szakértőnk válaszolt.

„Egy vállalkozás 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatja munkavállalóit. A munkaidőkeret lejártakor elszámol a munkavállalókkal a túlórák, pihenőnapok stb. tekintetében. Hogyan kell elszámolni, ha valamelyik munkavállaló több pihenőnapot kapott, mint amennyi a munkaidőkeret időszakában összességében járt volna neki, illetve, ha nem kapta meg esetleg az összes pihenőnapját, mert akkor szabadságon volt stb.? Túlórája mindkét esetben keletkezett. Hogyan kell számolni és kifizetni ezekben az esetekben a pihenőnapokat, a túlórákat?” – kérdezte olvasónk.

Nagyon jó a kérdés, különösképpen azért, mert olyan alapokra világít rá, amelyek valamennyi, munkaidőkeretet alkalmazó munkáltató számára fontosak – kezdte válaszát szakértőnk.

A munkaidőkeret felállításáról, alkalmazásáról a munka törvénykönyve (Mt.) 93-94. paragrafusai rendelkeznek. A munkaidőkeret eszerint nem más, mint a rendes munkaidő eltérő, egyenlőtlen beosztása. Egyfajta rugalmas munkaidő-beosztás, ami lehetővé teszi azt, hogy a munkáltató az igényeihez mérten ossza be a munkát minimum napi 4, maximum 12 órára, s ezzel a rendkívüli munkavégzés eseteit csökkenthesse.

Erre persze akkor van lehetőség, ha maga a munkavégzés mennyisége az átlagostól nem tér el, csupán az intenzitása (ingadozik). Itt is ügyelni kell ugyanakkor az előzetes munkaidő-beosztás kötelezettségére. Amennyiben a munkáltató ezt megváltoztatja, rendkívüli munkavégzésről beszélünk. A rendkívüli munkavégzés ebben az esetben ráadásul a munkaidőkeret tartamába nem számít bele, hiszen a munkáltató a rendes munkaidőt dobálja szét egyenlőtlenül.  A munkáltató egyebekben a keret hosszát sem változtathatja meg annak a kihirdetését követően. A keret kezdő és befejező időpontját ugyanis írásban előre kell meghatározni.

A keret lejártával a munkavállalóval el kell számolni. Nem mindegy tehát az, hogy kétszer 6 havi vagy egyszer 12 havi keretet alkalmaz a munkáltató. A keret végével ugyanis a munkaidő átlagának stimmelnie kell, illetve pontosan el kell számolni a különbséggel a munkavállalóval. E nélkül újabb keret nem kezdhető el. Ekkor meg kell nézni, hogy mennyi munkaidőt lehetett volna beosztani, és ezzel szemben mennyi lett beosztva.

Heti munkaidőkeret esetén például 160 órát lehet beosztani, e felett rendkívüli munkavégzéssel kell számolni. Azt is meg kell nézni, hogy a pihenőnapokat (szabadságot) megkapta-e a munkavállaló. Meg kell lenni a két munkakezdés közötti 8-11 óra pihenőidőnek, átlagban a heti 2 pihenőnapnak, illetve éves szinten a szabadságnak (ez utóbbi egy része áttolható a következő évre). Ezen felül a rendkívüli munkavégzésnek is van egy éves korlátja.

Mi történik akkor, ha a munkavállaló több pihenőnapot kapott, mint amennyi járt volna neki? Ebben az esetben azt lehet mondani, hogy „így járt” a munkáltató. Amennyiben a munkavállalót teljes munkaidőben foglalkoztatta, abban az esetben a rossz munkaidő-beosztás (alacsony igénybe vétel) a munkáltatót terheli. Emiatt tehát nem lehet alacsonyabb a munkavállaló munkabére. Ebben az esetben a teljes munkaidő mértékéig a pihenőnapra is állásidőre járó juttatást kell fizetni.

Mi történik akkor, ha nem kapta meg a pihenőnapját, mert akkor „szabadságon volt”? A szabadság olyan munkanap, amelyen nincs munkavégzési kötelezettség. Pihenőnapra szabadság nem adható ki így. Ebben az esetben a hiányzó pihenőnapokra rendkívüli munkavégzésként kell tekinteni.