Ennyit taposhat a munkáltató, ennyit tehetünk mi, hogy ki ne rúghasson

Megosztás Tetszik

A Munka törvénykönyve a pech jogintézménye; a munkavállalónak sok beleszólása a munkaidő beosztásába nincs. Vajon igazuk van-e azoknak, akik ezt állítják? Hogyan léphet ki a taposómalomból a munkavállaló? Milyen eszközei vannak? Mire ügyeljen, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés? Mit tehet, mit tegyen, mielőtt utcára menne vagy sztrájkolna? Szakértőnktől megtudhatjuk.

A Forbes magazin 2016. február 13-án közzétett egy olvasói levelet (When does a salaried person’s workday end?), amelyben az olvasó elpanaszolja, hogy egy éve dolgozik jelenlegi munkahelyén és rendkívül elkeseredett. A munkaidő ugyanis reggel 8:30-kor kezdődik, ám ez az egyetlen biztos pont ezzel kapcsolatban, annak a gyakorlatban ugyanis nincsen vége. A munkavállaló kiemeli, hogy van egy kisgyermeke, akit gyakorlatilag napközben nem lát. Hozzáteszi azt is, hogy a felesége egyedül van a házimunkával, vele is elégedetlen, ő pedig kifejezetten fáradt. A kérdésre válaszul Liz Ryan tanácsadó szerző higgadtan elmagyarázza a levélírónak, hogy a 9-5-ig tartó munkaidő már a szülei generációjára sem volt jellemző Amerikában. Azt javasolja ezt követően, hogy végezze szépen a munkáját tovább (legalább van neki) és keressen egy munkavállaló-barátabb munkáltatót. Függetlenül attól, hogy a levélíró hivatalnoki munkaidőre vonatkozó vágyai a versenyszférában (különösképpen pedig az USA-ban) mennyire reálisak, itthon sem ismeretlen a túlhajszoltság fogalma. Nézzük, kinek mire van joga Magyarországon.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy többet tudjon meg a munkavállaló jogos eszközeiről, a védettebb munkavállalói csoportokról és arról is, hogyan kényszeríthető ki a méltányosság!

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.