Ebben az esetben jár pénz szabadság helyett

Megosztás Tetszik

Kizárólag a munkaviszony megszűnésekor fizetheti ki a munkaadó pénzben a dolgozónak a még esedékes szabadságát. A régi törvénykönyvben még az állt, hogy amennyiben a munkaviszony megszűnéséig több szabadságot vett valaki igénybe, mint amennyi a munkáltatónál töltött időre arányosan megillette volna, a különbözetre kifizetett munkabért köteles volt visszafizetni, írja a Profession.hu.

A munkavállaló a munkaviszony megszűnésekor több pénzt is kaphat, mint ami az elszámolt időszakra vonatkozó rendes bére alapján járna neki. Ez akkor fordulhat elő például, ha a munkaviszony megszűnéséig a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot a munkavállaló nem vette ki, vagy a munkáltató nem adta ki. Az új Munka törvénykönyve (Mt.) szerint a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt pénzben meg kell váltani. A szabadságot más esetben megváltani nem lehet, ilyen tartalmú megállapodást a felek sem köthetnek.

A túlfizetés nem volt visszakövetelhető, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg - hívta fel a figyelmet Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. 2013. január 1. óta azonban hatályos az a változás, hogy ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig a részére járó szabadságnál többet vett igénybe, akkor az erre az időre kifizetett munkabért a munkáltató már nem követelheti vissza.

Ha már a felmondási időnket töltjük, és tudjuk, hogy több napnyi szabadságunk maradt még bent, amit a munkáltatónak pénzben kellene felénk megtérítenie, a munkáltató engedélyével elmehetünk szabadságra a pénzbeni megváltás helyett. Azonban a felmondási idő alatt szabadság csak a munkában eltöltött időnek minősülő tartamra jár. Mivel a felmondási idő része a munkaviszonynak, a munkáltató jogosult a felmondási idő alatt is a szabadság kiadására, amennyiben betartja az ennek előzetes közlésére vonatkozó 15 napos törvényi határidőt. Mivel a szabadság csak a munkavégzési kötelezettséggel járó tartamra adható ki, szabadságot a munkavégzés alóli kötelező menetesítés - azaz munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő fele - tartamára nem lehet kiadni. Amennyiben a munkáltató a törvényes mértéket meghaladóan mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót (például a teljes felmondási időre), akkor a ki nem vett szabadságot pénzben kell megváltani. A munkáltató a szabadságot csak az általános szabályokkal összhangban adhatja ki, így be kell tartania a kiadás időpontjára vonatkozó előzetes tájékoztatási kötelezettségeket is. Ennek elmulasztása esetén a szabadság kiadása jogszabálysértő, és a munkavállaló erre az állásidőre megfelelő díjazást követelhet.