Betegszabadság és táppénz számítása egyenlőtlen munkaidő-beosztású dolgozónál

Megosztás Tetszik

Betegállományba került, egyenlőtlen munkaidő-beosztású dolgozó havi elszámolásával kapcsolatban tett fel olvasónk több kérdést az Adózóna oldalán. A kérdéseket dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolta meg.

A kérdés részletesen így hangzik: havibéres dolgozónál, 12 órás napi munkaidő esetén jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a betegszabadságos napra csak 8 óra munkaidőnek megfelelő bért számol el? Táppénz esetén jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha csak 8 óra táppénzt számol el olyan munkanapokra, amikor a munkaidő-beosztás szerint 12 óra napi munkaidő van beosztva. Például csak három 12 órás munkanapon volt táppénzen.

Vagy májusban 168 óra a kötelező, 16 műszakra volt beosztva, ebből csak 4 műszakon volt táppénzen, más napokon nem volt. Keletkezett-e túlórája és mennyi, ha 1 havi munkaidőkeret van?

Ha csak 7 olyan napon volt táppénzen, amikor dolgoznia kellett volna, akkor 8 óra/nap táppénz esetén a kötelezője sem jön ki? A maradék az állásidő? Hogyan, hány órával kell fizetnie a táppénzt, amikor olyan napokon is beteg volt, amikor nem kellett dolgoznia?

Távolléti díj számításánál 1 órára bérpótlékot (csak műszakpótlék esetén) úgy számoljuk-e ki, hogy az elmúlt 6 hónap műszakpótlékait adjuk össze, és a ledolgozott órákkal vagy a kötelező (általános munkarend szerinti) órával osztjuk el? Beleszámoljuk-e az osztószámba a szabadság óráit vagy a táppénzes órákat, túlórát? Például: ha valaki 6 hónapig minden hónapban csak 5 éjszakát dolgozott, a többin szabadságon vagy távolléti díjon volt, akkor a 7. hónapban a távolléti díj számításakor az alapbéres órabérhez bérpótlékként gyakorlatilag a teljes műszakpótlék (30 százalék) hozzáadódik? Az 5 ledolgozott éjszakára a műszakpótlékot a 174-es osztóval kell kiszámolni? A magyarázatokat példával illusztrálná-e?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Ön több kérdést tett fel egy kérdésében. Nézzük a válaszokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján!

Táppénz esetén jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha csak 8 óra táppénzt számol el olyan munkanapokra, amikor a munkaidő-beosztás szerint 12 óra napi munkaidő van beosztva?

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret, elszámolási időszak) alkalmazása esetén az Mt. 126. §-a alapján a munkáltató naptári évre vonatkozó döntése alapján a betegszabadság két módon adható ki. Az első módszer szerint a betegszabadságot úgy kell kiadni, hogy a betegszabadság kiadása során a hét minden napja – ideértve a szabadnapokat is – munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Ebben az esetben a betegszabadságot munkanapban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (4) bekezdés]. E módszer választása esetén azonban a munkavállaló részére ugyanakkor munkaszüneti napra betegszabadság akkor sem adható ki, ha a munkavállaló egyébként munkaszüneti napon beosztás szerinti munkaidőben munkát végezne.

A második módszer szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló a betegszabadság kiadása során is a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, és a kiadott betegszabadságot is ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani [Mt. 124. § (3) bekezdés].

Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra vonatkozó módszerek közül a munkáltató választhat. A választás naptári évre szól, és amennyiben a munkáltató az első betegszabadság kiadása során eltérően nem dönt, úgy az első módszer szerinti betegszabadság kiadást kell alkalmaznia a naptári év hátra lévő részében. Célszerű munkaidőkeretben az órásítást választani. Ilyenkor 12 órával és nem 8 órával kell számolni, mert a beosztás szerinti napi munkaidő 12 óra volt. Munkanapban történő nyilvántartás esetén a napi munkaidővel, azaz 8 órával kell számolni.

Májusban 168 óra a kötelező, 16 műszakra volt beosztva, ebből csak 4 műszakon volt táppénzen, más napokon nem volt. Keletkezett-e túlórája és mennyi, ha 1 havi munkaidőkeret van?

Az Mt. 93. § (3) bekezdése ezt írja elő: a munkaidő meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.

Így, ha az egyhavi munkaidőkereten belül egy munkavállaló pl. 3 munkanapon keresőképtelen volt, akkor a teljesítendő munkaórái száma (23 – 3) × 8 = 160 munkaóra, az ezen felüli munkaórák rendkívüli munkaidőnek minősülnek. Önök esetében is ezzel a módszerrel kell dolgozni.

Ha csak 7 olyan napon volt táppénzen, amikor dolgoznia kellett volna, akkor 8 óra/nap táppénz esetén a kötelezője sem jön ki? A maradék az állásidő? Hogyan hány órával kell fizetnie a táppénzt, amikor olyan napokon is beteg volt, amikor nem kellett dolgoznia?

A fentieknek megfelelően az számít, hogy a munkáltató órában vagy munkanapban tartja nyilván a táppénzt. Munkaidőkeret esetében az órásítás a praktikus. Ilyenkor olyan napokra, amikor nem volt munkaidő-beosztás 0 órára jár a táppénz. Ami a kérdésnek azt a részét illeti, hogy ilyenkor hogyan jön ki a munkabére a fentebbi válasz irányadó. A munkaidőkeret napjaiból a távollét napjait le kell vonni. Az így teljesítendő munkaidő alapján kell megállapítani, hogy jár e akár rendkívüli munkavégzésért pótlék vagy állásidő (alulosztás esetében).

Távolléti díj számításánál 1 órára bérpótlékot (csak műszakpótlék esetén) úgy számoljuk-e ki, hogy az elmúlt 6 hónap műszakpótlékait adjuk össze, és a ledolgozott órákkal vagy a kötelező (általános munkarend szerinti) órával osztjuk el? Beleszámoljuk-e az osztószámba a szabadság óráit vagy a táppénzes órákat, túlórát?

A pótlékot, pontosabban annak a távolléti díjban számított részét úgy kell meghatározni a kommentár szerint, hogy az irányadó időszakban kifizetett összes bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszak beosztás szerinti (rendes) munkaideje óráinak számával. Így tehát a rendes munkaidő egy órájára jutó átlagos pótlékösszeget kell meghatározni. Ebből én úgy értelmezem, hogy a rendes munkaidőből távollét esetén a fentiek szerint le kell vonni a keresőképtelenség, szabadság miatti távollétek időtartamát. Ennek figyelembevételével kell átlagot számolni.

Az utolsó kérdés tekintetében nem gondolom, hogy jár műszakpótlék, ha nem történik munkavégzés ténylegesen eltérő műszakokban. E tekintetben ugyanakkor nem teljesen egyértelmű az Mt.

A kérdéseit javasolom, hogy bérszámfejtővel is egyeztesse le! A kérdés-felelek rész nem alkalmas arra, hogy egy cég működéséhez kapcsolódó koncepcionális kérdéseket képzési részletességgel mutassunk be.