A nap kérdése: minimálbérért táboroztat gyerekeket a munkavállaló, miért nem jár neki a garantált bérminimum?

Megosztás Tetszik

Törvényesen jár el a foglalkoztató akkor, ha a munkaszerződésben rögzített feladatkörre – születésnapi foglalkozások megtartása, erdei iskolai csoportok vezetése, táborok szervezése és levezetése – úgy alkalmazza a munkavállalót, hogy csak a minimálbért fizeti meg? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Az említett feladatkörök szerepelnek a munkaszerződésben, ezzel együtt a munkáltató fizikai állományba kategorizálta a dolgozót, és nem kapja meg a garantált bérminimumot. A vezetőség azzal érvel, hogy nincs ilyen irányú végzettsége a dolgozónak. Nem a betöltött munkakör határozza meg, jár-e a garantált bérminimum? A munkavállaló évek óta kulcsemberként viszi a felsorolt feladatokat, a munkáltató szerint is "kincs" számára. Lehet jogilag valamit lépni ez ügyben? – érdeklődött kérdésében olvasónk.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Kiinduló szabály, hogy garantált bérminimumra az a munkavállaló jogosult, aki az alábbi két feltételnek együttesen megfelel:

– az adott munkakör betöltéséhez szükséges a középiskolai végzettség vagy középfokú szakképzettség, és

– a munkavállaló rendelkezik is az elvárt középiskolai végzettséggel vagy középfokú szakképzettséggel.

Elsődlegesen tehát azt kell megvizsgálni, hogy a kérdés szerinti tevékenységek ellátásához jogszabály vagy a munkáltató gyakorlata előírja-e kötelező végzettség meglétét.

Szakértőnk nem talált olyan jogszabályi rendelkezést, mely a felsorolt tevékenységek esetén előírná végzettség meglétét. Ha a munkáltató elvár középiskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget, és ezzel rendelkezik is a munkavállaló (ez érettségire is vonatkozik!), abban az esetben köteles legalább a garantált bérminimumot megfizetni.

Érthető a kérdés lényege: gyermekekért tartozik magas szintű felelősséggel az adott munkavállaló, aki – a kérdésben foglaltak szerint – kiválóan végzi a munkáját, mégis csak a minimálbért kapja meg.

Az elévülési idő három év, a munkavállaló ennyi időre tudja visszamenőleg érvényesíteni az elmaradt munkabér (bérkülönbözet) iránti igényét bíróság előtt.