adozona.hu
A nap kérdése: választott tisztségviselő kaphat-e képernyő előtti munkavégzéshez szemüveget?
//test-adozona.hu/munkajog/A_nap_kerdese_adhatoe_kepernyo_elotti_munka_7CF1BJ
A nap kérdése: választott tisztségviselő kaphat-e képernyő előtti munkavégzéshez szemüveget?
Választott tisztségviselők esetében adható-e képernyő előtti munkavégzéshez biztosítható szemüveg? A napi feladatokra tekintettel a szemüveg mint munkavédelmi eszköz elszámolható-e és milyen módon? – kérdezte olvasónk, Surányi Erzsébet okleveles közgazda válaszolt.
A kérdés részletesen így hangzik: kérdésem a képernyő előtti munkavégzéshez biztosítható szemüveg elszámolásával kapcsolatos. Civil szervezetünknél a választott tisztségviselők (5 fő operatív elnökség tagjai, mindenki nyugdíjas) nem munkaviszony keretében és díjazás nélkül végzik a szervezet működésével kapcsolatos napi feladatokat. Ezek kiterjednek, szervezési, nyilvántartási, gazdálkodási, kommunikációs (honlap üzemeltetés) feladatokra, mely tevékenységek meghaladják a napi 4 órát. Kérdés, hogy választott tisztségviselők esetében alkalmazható-e az 50/1999. EüM rendelet. A napi feladatokra tekintettel a szemüveg mint munkavédelmi eszköz elszámolható-e és milyen módon?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
Az 50/1999. EüM rendelet hatálya kiterjed minden olyan, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, továbbá e munkavállalót foglalkoztató minden munkáltatóra.
Képernyő előtti munkavégzéshez biztosítható szemüveg témakörben továbbí írásokat az Adózóna oldalán itt olvashat. |
Az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban – ide nem értve a természetes személy munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést –, a közfoglalkoztatási, a kormányzati szolgálati, a politikai szolgálati, a biztosi, a közszolgálati, a közalkalmazotti, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, hivatásos és szerződéses szolgálati viszonyban, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, szociális szövetkezetben tagsági jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködés keretében, iskolaszövetkezetben, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetében és közérdekű nyugdíjas szövetkezetben külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján történő személyes közreműködés keretében, a szakirányú oktatás keretében a szakképző intézményben, illetve a duális képzőhelyen, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, az elítéltként vagy egyéb jogcímen fogvatartottként végzett munka, a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka, valamint a büntetőügyben kiszabott közérdekű munka, a rendvédelmi szerveknél, az Országgyűlési Őrségnél, az önkormányzati tűzoltóságoknál szolgálati jogviszonyban végzett munka, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti közérdekű önkéntes tevékenység és a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.
Mindebből következik, hogy a rendelet hatálya a kérdés szerinti magánszemélyekre nem vonatkozik.
Ugyanakkor a szja-törvény 4. § (2a) bekezdése szerint:
„Nem keletkezik bevétel
a) valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása), abban az esetben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg...”
E rendelkezés alapján – véleményem szerint – az érintett tisztségviselők napi munkájához szükséges szemüveg költsége adókötelezettség nélkül elszámolható.
Hozzászólások (0)