A betegszabadság és a táppénz időtartama és mértéke

Megosztás Tetszik

Keresőképtelenség esetén a beteg jogosult lehet betegszabadságra, illetve táppénzre. Az alábbi cikkben táblázatban összefoglalva hasonlítjuk össze, hogy kinek, mikor és milyen mértékben jár a betegszabadság, illetve a táppénz.

Betegszabadság

A betegszabadságot a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályozza. Erre tekintettel keresőképtelenség esetén betegszabadságra a munkavállalók, továbbá a munkaviszony jellegű jogviszonyban dolgozók – például közalkalmazottak – jogosultak.

A munkavállalókat – saját betegségük esetén – évenként a keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadság illeti meg azzal, hogy évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. A keresőképtelenség első 15 napjára azonban nem jár a betegszabadság akkor, ha a keresőképtelenség üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség, vagy veszélyeztetett terhesség kapcsán áll fenn. Ez esetben az első naptól kezdve baleseti táppénz, illetve táppénz jár. 

Figyelemmel kell lenni arra, hogy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban külön-külön járhat a betegszabadság. Ha például a munkavállaló egyidejűleg több munkáltatónál is dolgozik, és mindegyik jogviszonyában keresőképtelennek minősül, akkor a betegszabadságot mindegyik munkaviszonyban külön-külön kell megállapítani. 

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben részletezzük, hogy ki, és mennyi ideig jogosult táppénzre, mekkora az ellátás betegszabadság, illetve táppénz esetén!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.