Mentőöv lehet a bajba jutott cégeknek a szerkezetátalakítási eljárás

Megosztás Tetszik

Már Magyarországon is elindítható a szerkezetátalakítási eljárás, amelynek célja az életképes vállalkozások nehézségeinek kezelése és a fizetésképtelenség megelőzése. A DLA Piper Hungary szakmai eseményén jogi és gazdasági oldalról egyaránt megvilágították a szakértők az új eljárás részleteit és előnyeit, valamint arra is kitértek, hogy a megváltozott külső körülmények milyen iparági szereplőket állítottak igazán komoly kihívások elé.

„A nyilvános szerkezetátalakítási eljárás az uniós Fizetésképtelenségi Rendelet hatálya alá tartozik, ami egyebek mellett azzal jár, hogy a Magyarországon indult eljárás joghatásai más tagállamokra is kiterjednek” – emelte ki Fabók Zoltán, a DLA Piper Hungary fizetésképtelenségi jogi vezető szakértője.

Nagyobb mozgástér, diszkrét ügymenet

A DLA Piper Hungary és a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. szakértői kihangsúlyozták, hogy a restrukturálási eljárás a jogi megközelítés mellett üzleti szemléletmódot igényel valamennyi érintett részéről, az elsődleges cél, hogy az adós a hitelezővel történt megállapodást követően a jövedelemtermelő képességét megtartsa, sőt, növelje is azt.

A szerkezetátalakítás a fizetésképtelenségi eljárásokkal szemben jelentősen nagyobb mozgásteret ad az adósnak, ugyanis az eljárás lefolytatható a nyilvánosság kizárásával, így az nem hat hátrányosan az adós piaci megítélésére. További előny, hogy a restrukturálás során az adós élhet a moratórium lehetőségével, de lehetőség nyílik arra, hogy a moratórium csak egyes hitelezőkkel szemben álljon be, míg az adós napi ügyletei, rendes gazdálkodása és kifizetései változatlanul folytatódhatnak. Az eljárás kezdetén szerkezetátalakítási szakértő kijelölésében is meghatározó szerepe lehet az érintett feleknek. A fenyegető nyomás is lekerül a vállalkozások válláról, ugyanis a szerkezetátalakítás sikertelensége nem jár automatikus felszámolással.

A hitelezőt is védi

Az eljárás a hitelezőt is előnyösebb pozícióba helyezheti, mint az eddigi rendelkezésre álló fizetésképtelenségi eljárások, legyen szó felszámolási- vagy csődeljárásról.

A törvény több ponton védelmet nyújt az olyan átmeneti, illetve új finanszírozásoknak, amelyek az adós működésének fenntartását biztosítják az eljárás alatt, és amelyek segítik az eljárás hatékonyságát, az adós megmentését, piaci értékének megőrzését és a szerkezetátalakítási terv megvalósítását. Az ilyen finanszírozásokra vonatkozó szerződések – kizárólag azon okból, hogy azok a hitelezők összességére nézve károsak – nem nyilváníthatók semmissé és nem támadhatók meg. Nem vonhatják maguk után a finanszírozást nyújtó hitelező polgári jogi vagy egyéb felelősségének megállapítását, illetve egy későbbi felszámolási eljárás esetén kielégítési elsőbbséget biztosítanak az ilyen finanszírozást nyújtó hitelezőnek az általános szabályok szerinti kielégítési rangsorhoz képest.

Fontos megjegyezni, hogy az eljárás nemcsak az adós és a hitelező számára kedvező, de hosszú távon pozitív makrogazdasági hatásai is lehetnek – segítségével számos munkahely, valamint adó- és járulékfizető vállalkozás maradhat fent, amelyek az eljárás hiányában jogutód nélkül megszűnnének.

Ugyan informális, megegyezésen, illetve szerződésen alapuló restrukturálás eddig is sok esetben lehetséges megoldás volt, a szerkezetátalakítási eljárás bevezetésének köszönhetően ezentúl elérhető egy olyan eljárás, amelyben bírói kontroll segíti és védi a feleket, valamint biztosítja az egyezség szakszerűségét és méltányosságát.

Covid után, recesszió előtt, avagy ki hogyan vágott neki 2022-nek?

A DLA Piper Hungary Business Advisory csapata az egyes iparágak válságálló képességét vizsgálta Magyarországon a társas vállalkozások elmúlt 3 évi pénzügyi adatai alapján* – mondta Kovaloczy Áron, a DLA Piper Business Advisory Kft. ügyvezető igazgatója.

Nem meglepő eredmény, hogy a Covid-19 válság következtében az utazásszervezés, utazásközvetítés és a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás szektorok 2020-ban elvesztették profittermelő képességeiket, utóbbi hitelállománya 2021 végére elérte a 302 milliárd forintot. A villamosenergia-ellátás területén is jelentősen növekedett a hitelállomány értéke 2019 és 2021 között, összesen 540 milliárd forinttal. Megfigyelhetők ugyanakkor defenzív iparágak, amelyek eladósodottságára és jövedelmezőségére nem volt jelentős hatással a válság, ilyen például az építőipar vagy a gép-berendezések gyártása. A kőolaj-feldolgozói, a fafeldolgozói, a vízellátás és hulladékgazdálkodás iparágak eladósodottsága pedig kifejezetten csökkent a vizsgált időszakban.

Az elemzés sorra veszi az infláció-érzékeny iparágakat, ilyen a közúti járműgyártás, a vegyianyag-, textília- és papírtermékek gyártása, de az elektronikai, optikai és villamos berendezés, valamint élelmiszer- és dohánytermék előállítással foglalkozó vállalatoknak is várhatóan komoly kihívással kell szembenézniük a megnövekedett költségek miatt.